Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Csiffáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében

forráshoz és kérje istent, csináljon a férjével valamit, és rövid idő múlva családszerető lett. "

48 Más adatok szerint Sánta Lászlóné született Csépé Klára asszony úgy lett médium, hogy azt az éjszakát egy családi perpatvar miatt az isten szabad ege alatt töltötte. Reggel megmosdott a forrásban, ivott is belőle, s az első számú csoda akkor következett be, amikor elmondta férje urának, hogy álmában látta a Szűzanyát. A férj megszeppent, s mivel a látomások ismétlődtek, nem is mert többé az asszonyhoz nyúlni. A családi viszálykodására gyógyírt hozott a víz.

49 A csodás Mária-jelenés évében nehéz idők jártak a falu életében. 1947-ben e falu szlovák lakosságának többségét Csehszlovákiába telepítették át.

50 A csehszlovák-magyar lakosságcsere során az erőszakos szlovák agitáció hatására sokan áttelepültek, s ennek során évszázados hazai gyökerekkel rendelkező családok tagjai elszakadtak egymástól, amely események a rokonságnak nem kevés fájdalmat okoztak. Az 1947-es esztendő a magyar politikai életben is a nagy változások éve volt, amikor ősszel az ún. kékcédulás választások következményeként, a szovjet szuronyok védelme alatt megtörtént az ún. baloldali fordulat, a kommunista párt hatalomra kerülése. Néprajzkutatóink közül Manga János 1947. augusztusában kereste fel Hasznoson otthonában Sánta Lászlónét, s ily módon elsőként jegyezte fel az asszony látomásait hozzáértő szakember.

51 Csépé Klára és néhány hasznosi asszony elmondása szerint a forrásnál az első csoda 1947. augusztus 8-án történt, egy pénteki napon, amikor ő is kint volt a férjével. Egy 8-10 éves szuhai illetőségű néma és nagyot halló fiúval esett meg a csoda, aki megszólalt azután, hogy előbb megitatták a forrás vizével, majd a fülébe is öntöttek, s végül a fülét is megmosogatták a forrásvízzel.

52 A forrás „csodatevő" híre gyorsan elterjedt, de ez nem volt a véletlen műve. A Mária-jelenésről, valamint a csodatevő forrás gyógyító erejéről még 1947. július 19-én készült egy gépelt jegyzőkönyv „Sánta Lászlóné Csépé Klára Hasznosi születésű és lakos a Mátrában történt látomásairól" címen, amit nagy példányszámban, stencilezve terjesztettek. Sőt rövidesen megjelent két ponyvafüzet is a 48 ZAKUPSZKY László 1975. II. számú melléklet. Levél másolat. 49 HOLKA Vilmos 1966. 12. 50 Magyar Nagylexikon, 2001. 11. 796. 51 Manga János leírta a látóasszony rövid életrajzát. E szerint Csépé Klára 1913. június 13-án született Hasznoson. Szülei földművesek voltak. Az apjának 6 hold földje volt, s tízen voltak testvérek, akik közül akkor már csak négyen maradtak életben. A szülei nagyon vallásos emberek voltak. Klára asszony gyermekként csak öt elemit végzett. Majd 1929-ben, 16 éves korában férjhez ment. Egy évre, 1930-ban született András nevű fia, Ilona nevű leánya pedig 1936-ban. 1947-ben a leánya már férjnél volt, s a fia még legényemberként a szüleinél élt. - MANGA János 1962. 369-370. 52 MANGA János 1962.373. 416