Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Csiffáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében

A hanyipusztai Szent Anna búcsút az 1950-es évek végétől újra évente, rendszeresen megtartják. A sokáig elhanyagolt pusztai kápolnát az 1990-es évek elején felújították. A vasfű, vagy Szent Anna füvének gyűjtése ma is élő gyakorlat.

21 Feldebrő, Szentkút Az 1970-es évek derekán a recens földrajzi nevek gyűjtése során jegyezték fel a határnevek között „Kápóna, vagy Szent-György-hegyi-kis-kápóna" nevű helyen álló imaházról, hogy Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15.) ide zarándokoltak. A népmonda szerint a kápolna mögött volt egy forrás, amely a gyűjtés idején már az adatközlők szerint Kurácsi Juli néni sírhelye volt. Ez azért szűnt meg, mivel egy asszony belemosta a gyerekének a pelenkáját. A történetet elbeszélők is ezt már szüleiktől, ill. nagyszüleiktől hallották. A forrás a helynévgyűjtés idején már megszűnt létezni.

22 Az előbbiekből kiderül, hogy a községi temetőben álló kápolnáról és a mellette lévő forrásról van szó. A kápolnáról a legújabb kutatások szerint tudjuk, hogy 1738-ban épült, s amelynek 1767-ben egy oltára volt, és egy remeteség is tartozott hozzá. A Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna gondozását Barbarits György minorita szerzetes látta el. A kápolna egyben búcsújáró hely, főként azért, mert már 1744-től a feldebrői Szent Márton püspök tiszteletére szentelt templomhoz kapcsolódó búcsú erre is érvényes.

23 Idetartozik, hogy XIV. Benedek pápa még 1744-ben Feldebrő templomával együtt annak kápolnájához is búcsút köt, amennyiben a hívek meglátogatják.

24 A község lakói ezt a helyet hagyományaikban hozzákapcsolják a Boldogaszszony-kultuszhoz. A XVIII-XIX. század fordulóján egy itt fakadó forrás ennek a legfontosabb kegyhelye. A hagyomány szerint a vize akkor apadt el, amikor egy asszony belemosta a holmiját. Zábráczki Attila szerint nem tudjuk, hogy ez az épület valójában azonos-e azzal, amely 1800-ban új tetőt és tornyot kapott. 1884-ben Alaxay Márton helybeli ács Párvy Antal plébános megbízásából kicseréli az akkorra már tönkrement tetőt. A kápolnában még a XIX. század végén a Szent Családot és a Boldogságos Szűz mennybemenetelét ábrázoló festményt helyeztek el. A kép nyomán a helybeliek szépítő jelzővel, Mari kápolnának hívják az épületet.

25 21 Sgy. Szabóné Úri Éva (Eger) szíves közlése, 2005. VIII. 12. 22 PELLE Béláné 1976. 18. 23 ZARNÓCZKI Attila 2002.137-138. 24 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. II. 726. - A műemléki topográfiában nem tudják elhatárolni a faluban lévő Remetekápolnára, a Kápolnára és a Mária-kápolnára közölt adatokat. Lásd: uo. 25 ZARNÓCZKI Attila 2002. 138-139. 410