Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Pálosné Nagy Rózsa: Szüretek, szüreti mulatságok Gyöngyösön

A felvonulás szüreti bállal zárult, melynek a helyiségét már előre feldíszítet­ték szőlőfürtökkel, amihez tilos volt nyúlni. Ha valaki mégis hozzányúlt, s lesza­kított egy fürtöt, a szőlőpásztorok, pásztorlányok bírsággal sújtották. A szőlőpira­mist, amit a felvonuláson bemutattak, központi helyre tették és éjféltájban vagy elárverezték, vagy arra érdemes embernek elajándékozták. A mulatságon a vá­lasztott cigánybíró a zenészeket szervezte, a rendre pedig 6-10 rendező vigyázott, akiknek a jelvénye a bal vállukról lelógó nemzetiszínű szalagcsokor volt. A lányok, asszonyok a régi gyöngyösi viseletbe öltözve vonultak fel, piros, kék vagy zöld színű selyem mellényt vettek föl, mely vékony aranyzsinórral volt díszít­ve, a szoknyájuk bokán felül érő magyaros szabású fehér, rózsaszín, vagy más vilá­gos színű, és ráncos volt. A szoknya előtt fehér vagy rózsaszín hímzett kötény, lá­bukon harisnya, fél- vagy magas szárú fűzős cipő. A lányok hajadonfőtt vonultak. 19 A férfiak fején asztrakán vagy báránybőr kucsma volt daratollal, vagy bokré­tával díszítve. Lobogós, bő szájú, hímzett, vagy keskeny szalagokkal díszített pa­tyolatinget viseltek, melyet derékon világos kendővel átkötöttek, s erre piros vagy kék anyagból készült mellényt vettek, ami egy-, esetleg két- vagy háromsoros pitykével volt díszítve. Ráncos, rojtos aljú, hímzett lobogós gatyát vagy dús vitéz­kötésekkel és többágú zsinórral díszített sötétszínű magyar nadrágot, lábukra nagytaréjú pengő sarkantyúval díszített csizmát húztak. A mulatságban bal vállu­kon keresztül vetett nemzetiszínű selyemszalagot viseltek, amit a vállon csokorba kötött, 5-6 bokáig érő, különböző színű selyemszalaggal díszítettek. A táncmesterek ruházatát külön kell megemlíteni. A fejükön az elmaradhatat­lan asztrakán kucsma volt daratollal, vagy bokrétával díszítve. A fehér ingükre kék vagy vörös bársony pitykés mellény került, a nadrágon elől tenyérnyi vitéz­kötés, oldalán többágú zsinórdíszítés, melyre kötényt kötöttek, de nem is akármi­lyet. A kötény fehér csipkéből készült, háromszög alakú, szalagokkal és ún. csi­nált virágokkal díszítve. A kötényt úgy kötötték föl, hogy a sarka balra, vagy jobb­ra kissé ferdén legyen. Ezt a ruhadarabot általában a legény szeretője készítette, s nagyon drága volt, akár 10-20 koronába is belekerülhetett. 20 (Viszonyításként megjegyzem, a napszám alig haladta meg az 1 koronát!) Az 1912. szeptember 5-i szüreti felvonulás az Alsóvárosi Ifjúsági Egyesület rendezésében a Sóházi iskolából indult, föl a városházáig, s ezen a fölvonuláson a legények nem kancsóból, hanem kulacsból kínálták a bort. A polgármester kö­szöntése után a Bruckner-kertben tartották a táncmulatságot. Az I. világháború egy időre véget vetett a szüreti mulatságoknak. A háború előtti utolsó mulatságot 1913-ban rendezték meg. Az 1920-as évektől újra szervez­ték, évente rendezték, bizonyos változtatásokkal, új elemekkel bővítve. Eltűntek a 19 VARGHA Tivadar 1909. 152. 20 VARGHA Tivadar 1909. 152. 397

Next

/
Thumbnails
Contents