Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Kriston Vízi József: „Újesztendő, vígságszerző… – SMS-ben elküldendő!”

mai és az arra alapozó hiteles ismeretterjesztő irodalom viszonylag korrekt és meghízható teóriák esszenciáját adja.

4 A szokások és építő-kötő elemeik társadalmi-történeti változásai, valamint immár gyökeres átalakulási törvényszerűségeire azonban jóval kevesebb kutatói rezonancia jutott és jut - legalábbis ezt tapasztalhattuk a közelmúltban napvilágot látott kortársi elemzések tükrében.

5 A harmadik évezred magyarországi embere (akár akarja, akár nem) tényként veszi tudomásul, hogy hazánkban 8 millió mobiltelefon készülék van forgalomban, használatban. E kommunikációs eszköz áthatja mindennapjainkat: zsebünket domborítja - használati díja azonban ugyanezt a zsebet (mint tudjuk, az európai összehasonlítások szerint még most is feltűnő nagyságrendben) egyszerre apasztja is... Ettől függetlenül, ám a különféle szolgáltatók összehangolt szerepjátékának eredményeként, a mobil-használat és birtoklás még az elmúlt egy évben is növekedett. A használat során (illetve a számlákban) jelentkező ár ellenére mindannyian respektáljuk, hogy 'a mobil' technikai kapacitása szép számmal tartalmaz olyan funkciókat is, amelyek eddig külön csatornán és más-más szolgáltatók igénybevételével történhettek csak, ám ezekre az extrákra szükségünk van, kapcsolattartási és -ápolási szokásaink igényei konzerválták azokat.

6 Az élőbeszéd oda-vissza közvetítését biztosító telefon tömegméretű használatának immár több mint egy évszázados múltjából a széleskörű magyarországi elterjedtség legfeljebb az utolsó 20 évre érvényes; a közkommunikáció - viszonylag - független és sokszínű demokratizmusa viszont az utolsó 5-6 évben s épp a mobil révén valósulhatott meg. Ennek egy kis szegmensét tanulmányoztuk akkor, amikor 2005 decemberének utolsó és 2006 januárjának első napjaiban célirányos gyűjtőmunkát kezd(eményez)tünk az úgynevezett sms-ek révén küldött4 Például: DÖMÖTÖR Tekla 1986.12-18.; KOSA László-SZEMERKÉNYI Ágnes 1998. 196-197.; TÁTRAI Zsuzsanna-KARÁCSONY MOLNÁR Erika 1997. 25-30.; valamint a Magyar Néprajzi lexikon mind az 5 kötetének számos címszava, amely/ek megjelent/ek a szakirodalmi és különböző szintű oktatási-népszerűsítő anyagokban, - lett légyen az hagyományos írott és/vagy elektronikus tartalmi bázisokban megjelenítve. Gondot inkább mai napig is az jelent, hogy a jobbára csak a (római) katolikus és a református, tehát keresztyén vallási hiedelmek leírásaiból következtetett „általános érvényű szokás-gyakorlat" mellett e művelt/ségi köztudatba nem szivárgott át kellő mértékben a zsidó, görög keleti vallásgyakorlók szokás- és hiedelemrendszere ugyanolyan egyenrangú, sőt néha fajsúlyosabb szerepe! 5 A mennyiségi hiányt azonban kiválóan pótolja az alábbi kutatók néhány, emblematikus munkája: UJVÁRY Zoltán 1980.; ORTUTATY Gyula 1981.; HERNÁDI Miklós 1985.; POZSONY Ferenc 1997.; LISZKA József 1998.;VOIGT Vilmos 2000. és 2001.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 2002. 6 A XXI. század kommunikációs paradigma változásának kutatását kezdte meg még az 1990-es évek második felében az MTA Nyelvfilozófia intézeti csoportja Nyíri Kristóf akadémikus vezetésével. - Témánkkal kapcsolatban a legfontosabb irodalom és elemzés kiváló példáját adja: DOMOKOS Mariann 2005., illetve előzményekkel: DOMOKOS Mariann hivatkozott (2002 és 2003), még sajtó alatt lévő dolgozatai. 380