Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Lukács László: Szép karácsony szép zöld fája. A karácsonyfa elterjedése

tak róla. Legfeljebb itt-ott, kirakatban ha láttak. Most valóságos karácsonyfadömping volt a faluban. 4-6 fillérért már olyan gallyakat adtak, hogy rá lehetett volna rakni 10 pengő értékű cukorkát és csecsebecsét is. Vásárolták is nagyon. Persze azért ezek nem igazi kerek fácskák voltak, amik részint a szállításnál törtek le, részint szándékosan tördelték le őket, mert nem illettek az igazi karácsonyfák takaros, kerek kúpalakjához. " 26 Magyar katonáink a császári és királyi közös ezredekben osztrák katonatársaiktól is megismerhették a karácsonyfát. Hozzájárult népszerűsítéséhez az első világháború, ahol sok esetben osztrák és német katonákkal együtt teljesítettek frontszolgálatot. Viski Károly írta a Magyar Nyelvőrben, 1919-ben: „A német ember - így mutatják képes újságjai - még a lövészárokban is gyújt két-három araszos karácsonyfát; a magyar paraszt tudtommal sehol. "

21 Az első világháború előtt Fejér megyében, számos községben a nép nem állított karácsonyfát. Lévay Lajos A sárkeresztúri református egyház múltja és jelene című, 1890-ben kiadott könyvében megemlítette: „A karácsonyfa, itt még ismeretlen. De a kántálás, lövöldözés, csöngőzörgetés még mindig szokás és kedvelt dolog. "

28 Kovács Imre református lelkész (szül. 1910) írta a seregélyesi karácsonyi népszokásokról készített néprajzi pályamunkájában: „Nálunk a karácsonyfa nem volt szokásban. így a díszítés, gyertyagyújtás, csillagszóró sem. Néhány 'úri' háznál, meg néhány katholikus háznál igen. A katholikus családok tagjai ugyanis a grófi kastélykert fenyőiről, így vagy úgy, szereztek legalább egy-egy fenyőgallyat. Mi (reformátusok) nem szerezhettünk, de nem is volt ilyen igényünk. "

29 Hasonló eredményre jutott a karácsonyfával kapcsolatban a Zempléni-hegység területén az 1970-es években végzett helyszíni kutatása során Niedermüller Péter, ahogy azt összefoglaló tanulmányában közölte: „Karácsonyfát ma már minden házban állítanak, de régebben nem volt ennyire általános ez a szokás. Abaújalpáron a szegényebbek az első világháborúig nem állítottak karácsonyfát. A jobb módú emberek emlékezete szerint viszont, itt mindig volt karácsonyfa. Adataim alapján úgy tűnik, hogy vidékünkön csak az első világháború után, tehát viszonylag későn vált általánossá a karácsonyfa állításának szokása. A karácsonyfát még ma is a 'második házban' állítják fel. Áfát kisebb gyermekek és a leányok díszítették fel, cukorral, dióval, almával.. .A karácsonyfa újévig, esetleg vízkeresztig állt a szobában, utána kidobták, eltüzelték. Fonyban, amikor ebédeltek a karácsonyfát még a közelmúltban is a gerendából kiálló szögre akasztották fel. Vidékünkön mindenütt emlékeztek arra az idősebb emberek, hogy régebben (60-90 év26 VERES Péter 1968. 184. 27 VISKI Károly 1919. 70. 28 LÉVAY Lajos 1890. 121. 29 KOVÁCS Imre 1984. 373