Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Lukács László: Szép karácsony szép zöld fája. A karácsonyfa elterjedése

nyi ablak ki volt világítva az utcákon, fényes hintók robogtak alá s fel; ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus... " Ugyan a német származású gróf Leiningen-Westerburg Károly a délvidéki harcokból 1848. december 7-én kelt levelében azt írta magyar feleségének, hogy lánya: „a kis Liza remélhetőleg jó, és szép karácsonyfát érdemel", Magyarországon a karácsonyfa nagyobb mértékben csak az 1848^1-9-es szabadságharc után kezdett meghonosodni

15

. Korábban még a vidéki birtokain élő magyar arisztokrata családoknál is hiányzott. Báró Splény Béla Pest megyei, pátyi földbirtokos 1877-ben keletkezett emlékirataiban a reformkor kezdetéről, az 1824/25. év fordulójáról jegyezte fel: „A most divatozó karácsonyfák akkor még nem váltak szokássá..."

16 Három évtized múltán, az 1850-es évek második felében Madách Imre alsósztregovai (Nógrád m.) kastélyában már állítottak karácsonyfát, ahogy azt a költő unokaöccse, Balogh Károly visszaemlékezéseiben olvashatjuk: „Az ebéd végeztével egyszerre feltárul az ebédlőnek a társalgó szobák felé nyíló szárnyas ajtaja, s tündér fényében ragyog, csillog egy óriási karácsonyfa a szomszéd szobában, mely már napok óta el volt zárva előttünk. A szép és gazdag lombú fenyőnek feldíszítése főleg Imre nagybátyámnak s nővéremnek a műve volt. Megvolt a nagy szenzáció, megvolt az öröm, megvolt a boldogság. "

X1 A karácsonyfa magyarországi megismertetésében, elterjesztésében az 1849es emigráció is szerepet játszott. Emigránsaink Németországban, Belgiumban, Franciaországban kaptak menedéket, ahol megismerkedtek az itt már korábban meggyökeresedett karácsonyfa-állítás szokásával. Báró Jósika Miklós írta 1857ben Brüsszelből Fejérvári Miklósnak a tengerentúlra, hogy karácsonykor nagyon jól szórakoztak, karácsonyfát is állítottak.

18 Hazatérve, az 1857-es amnesztia után, az emigráció tagjai itthon is állítottak karácsonyfát. A fővárosban és a dunántúli városokban aránylag gyorsan, falun jóval lassabban terjedt. Az 1860-as években már rendszeresen nagy fenyőfavásárokat rendeztek a régi pesti városháza előtti téren. A magyar falvakban a XIX. század utolsó harmadában még főként csak a protestáns papok, a tanítók, a jegyzők, az uradalmi alkalmazottak családjainál jelent meg a karácsonyfa. A polgárság körében a XIX. század második felében az ifjúsági irodalom és a képes újságok írói és rajzolói népszerűsítették a karácsonyfa-állítás szokását. Nagy szerepük volt a karácsonyfa megismertetésében az újságok karácsonyi mellékleteinek és a karácsonyra küldött 15 H. BALÁZS Éva 2001. II. 262. 16 SPLÉNY Béla 1984.

1. 23. 17 BALOGH Károly 2001. 18 JÓSIKA Miklós 2001. 369