Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Sári Zsolt: Lakodalom Szihalmon
rajzi csoporttal való kapcsolatait mutatja természetesen helyi sajátságokkal, variánsokkal. A leányok rendszerint mulatságokon, bálokon ismerkedtek meg a legényekkel, akik persze nem voltak teljesen ismeretlenek előttük. A tánc után, mikor a lány haza megy, a legény megkérdezte, hazakísérheti-e. Ha a lánynak tetszett a legény, megengedte, ha nem, akkor azt válaszolta: „köszönöm, magam is hazatalálok". A legények csak szombat esténként járhattak a lányos házhoz. A szülők nem ellenezték a látogatásokat, különösen, hajó módú volt a legény. A fiatalok élete azonban hamarosan új fordulatot vett, gyakran azonban nem a maguk által választott úton, hanem a közösség szabályainak megfelelően, a szülők döntését követve. A szerelemnek a házassághoz vezető útján a szülők beleegyezése volt az első mérföldkő, majd következett az eljegyzés. A legény az anyját küldte el, vagy maga is elmenet az anyjával a lánykérésre. A vőlegény anyja ezután valamelyik vásáron, ahová a menyasszonyt is elhívták, megvette a jegykendőt, a jegycipőt és a jegygyűrűt. Rokoni körben megtartották az eljegyzést. A lakodalom előtti három vasárnap a pap a templomba hirdette az esküvőt, a házasságra készülő fiatalokat, akiknek minden esetben ott kellett lenni a templomban. Kiválasztották a vőfélyeket, akik a lakodalomba verssel hívogatták a vendégeket: „Lakodalomba vőfélyt választottak Hogy tisztességesen invitálhassanak. Hogy hétfő délre meghívogassanak sok jeles, házuknál kedvet mutassanak. Én is gyorsasággal, hamar elindultam Bátor lépésekkel ide befordultam A mi házi gazdánk N.N. magukat tiszteli Érdemes házukat velünk keresteti. Mert vőfélységem nem bízhatom másra minden jót kívánok e háznak urára" 1 Lakodalom előtt való nap összehívják a rokonokat, szomszédokat, levesbe való csigatésztát csinálni. A háziasszony a csigacsinálókat borral, kaláccsal és cukros csigával - kelt tésztával - tartotta jól. Általában ezen a napon vágtak disznót, vagy borjút is. A lakodalmakat egészen a II. világháborúig a tél végén és késő ősszel tartották. Ennek voltak gazdasági okai: ekkor nem voltak nagy mezőgazdasági munkák, a cselédek ekkor kapták meg negyedévi járandóságukat, és voltak vallási 7 ERDŐS László EA. 4506. 342
