Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

S. Lackovits Emőke: Egyházkelő és paszita a Balaton-felvidéki reformátusoknál

A Káli-medencében, Balatonhenyén előfordult, hogy az életképtelennek lát­szó gyermeknek csak „röptiben" tartottak keresztelőt, azaz gyorsan, paszita nél­kül. Amennyiben életben maradt, lakodalommal felérő paszitáját konfirmációja­kor ülték meg. A XVIII. század második felétől gyakori volt a református családokban ezen a vidéken is a lakodalomszámba menő paszita, amit bizonyítanak az egyházi til­tások. Református lelkészek nem egy esetben, később is a XIX-XX. században, rosszallólag nyilatkoztak a keresztelőt követő gazdag evés-ivásról, azonban min­den tilalom ellenére a szokás szívósan tovább élt. Az első gyermeknek és a fiúk­nak különösen nagy, a további gyermekekénél nagyobb komavendégséget tartot­tak. Többnyire ez jellemezte a Balaton-felvidéken a reformátusokon kívül az evangélikusokat is, de ugyanez mondható el a sárközi református csöröglőről (ko­mavendégség). Szentgálon ezt azzal indokolták, hogy a lányoknak nem jó nagy paszitát tartani, mert akkor nem tudnak férjhez menni. 26 Sőt, helyenként a férfiak csak az első gyermek keresztelőjét követő áldomást tisztelték meg jelenlétükkel, mint pl. Kocson, ez volt a „férfikeresztelő", a somogyi Kámányban ezt az alkal­mat „komabálnak", míg az Ormánságban „páros paszitnak" mondták Utóbbi he­lyeken a többi gyermek születése után a keresztelőt követően már csak a koma­asszonyok és a bába vettek részt a vendégségben. 27 A vendégeket a szülők megbízásából a bába hívta meg a paszitába. A lako­mán változóan ebéddel vagy vacsorával kínálták meg őket, de előfordult, hogy mindkét étkezési alkalom szerepelt. Gyakori volt a zeneszóval, énekkel, tánccal befejezett komavendégség. Különösen figyelemre méltó ezen a területen is Szentkirályszabadja, ahol a paszitában a helyi parasztzenekarnak csak a hegedűs tagjai muzsikáltak. Ilyenkor ennek a költségeit is a szülők állták. Ormánságban a zenés paszitát „muzsikás paszitnak" nevezték. Az Őrségben a férfiak a kocsmá­ban mulattak, amíg az asszonyok a keresztelőről haza tértek. Amikor a vacsorá­val elkészültek, jelentették a mulatóknak, akik azután a háziakkal közösen vettek részt a paszitában. Gyakori volt a muzsikaszó az Őrségben és Göcsejben is koma­vendégség alkalmával. Azokon a helyeken, ahol a paszitát a keresztelővel azonos napon tartották, ott az anya többnyire ágyban fekve vett részt rajta. A bakonyi Dudaron, ha fennjáró volt már az anya, erre az alkalomra ágyba kellett mennie. A mulatság időtartama változó volt. Szentkirály szabadján uzsonna idejétől másnap reggelig mulattak. A Káli-medencében hajnalba nyúlott a paszita vége. Ez jellemezte az Őrséget is. A Mezőföldön délután hazamentek, estére pedig vissza­tértek a vendégek. Göcsejben, Somogyban előfordult a két-három napig tartó mu­26 VAJKAI Aurél 1987. 65. 27 MALONYAI Dezső 1912.70-71.; FÉL Edit 1941.91.; ELŐD Géza 1929.45.; KISS Géza 1937.112. 334

Next

/
Thumbnails
Contents