Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bődi Erzsébet: A szatmári svábok sajátosságai a táplálkozáskultúra terén

galomba kerültek, és gazdasági vállalkozásra inspiráló tényezők lettek. Ezt tapasztalhatjuk a jelenleg Magyarországon található sváb lakosú Vállaján és Mérken, továbbá ezek hatásaként Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nem svábok lakta városaiban, viszont az országhatárt átlépve Romániában, Nagykárolyban és a fentiekben megjelölt falvakban ilyen célú gazdasági egységről nem tudunk. Lehetőségeket ugyan itt is látják. Ezzel kapcsolatban jegyezték meg önkritikusan: „... buta a sváb, mert nem üzleti szellemű, a munka, a munka az élete, a föld pedig mindig adta a munkát. A sváb olyan, ha nincs dolga, lebontja a házát, hogy újra legyen dolga. ... "

16 Vagyis termelni, alkotni akar s nem kereskedni. A sváb asszonyok (kortól függetlenül) nagyon sokat dolgoztak és dolgoznak ma is családjukért. Csak nagyon kevesen kerültek olyan helyzetbe, hogy elsődleges feladatuk a házkörüli munka legyen, a gyermekneveléssel, a háztartásvezetéssel a család hétköznapi és ünnepi étkeztetésének kellő biztosítása. A szántóföldi és a szőlőbeli munkavégzés, a férjük melletti helytállás töltötte ki szerepkörüket. „A sváb asszonyok nagyon sokat dolgoztak kint a mezőn, ennek ellenére rend uralta otthonukat, konyha- és virágos kertjeiket, az utcát, és időben volt ebéd az asztalon minden nap."

11 A megállás nélküli munkavégzés miatt viszonylag kevés idő jutott ételek elkészítésére. Ezekben a rövid, majdhogy a munkától ellopott napszakokban azért úgy kellett cselekedni, hogy mindennap főtt, meleg ételt fogyasszanak, főleg reggelikor és a második, tartalmas étkezéskor. Ez utóbbi legtöbbször vacsora időszakára esett. Annak is természetesnek kellett lennie, hogy mindez ne kerüljön pénzbe, és ne legyen időigényes. A megjelölt öt település az Alföld peremén fekszik. Az egyes ételek mégis nagyban különböznek az alföldi szatmári magyar nép általános étkeitől. A nyírségi homokhát, amiben kedvező hozammal tudnak burgonyát termelni, eléri az öt község határát. Az Ecsedi-lápi talaj is megtalálható. A svábok magukat úgy jellemzik az általuk ismert magyar és román konyhával szemben, hogy ők krumplit esznek krumplival. Krumplival szaporítják a kifőtt tészta ételeik nyersanyagát, és az étel tölteléke is krumpliból való. A szomszédos érmelléki magyar falvak lakosai úgy jellemzik a svábokat, hogy sok burgonyát termelnek és azt mind megeszik, gabonáikat eladják, így a lisztet burgonyával pótolják.

18 Az egyik leggyakoribb reggeli a pirítós kenyér, melyet fokhagymával bedörzsölnek, majd felmelegített olajba mártogatnak, amire héjában főtt vagy sült burgonyát kettévágva rákennek. Hozzá (különféle szárított növényekből főtt) teát 16 Csanálos 2003. saját gyűjtés 17 Mezőfény 2005. saját gyűjtés 18 BENEDEK Zoltán 1964. 213. 32