Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Szabó László: Paraszttársadalom – a parasztság és rendiség fogalmának társadalomnéprajzi értelmezése

rendbe. Jó katona, adófizető polgár, hivatalnok, mesterember, munkáját pontosan elvégző, a közösség normái szerint elő paraszt lett belőle. Nemcsak hasonult a közösséghez, hanem be kellett olvadnia abba a közösségbe, amelybe tartozni kívánt, s amely másoknak megadatott természetes beleszületése jogán. Ezért a beolvadásáért meg kellett küzdeni, s hosszú időn (olykor generációkon) át viselnie kellett a közösség idegenkedését, távolságtartását; az új báró, -arisztokrata, -nemes, az idegen, a jövevény vagy gyütt-ment állapot hátrányait. A rendiség másik jellemzője a tendenciaszerúség, bár ez általában minden történeti mozgásra igaz. Egy adott szakaszban éppen eltérés mutatkozik a fő iránytól, de egy idő múlva visszatér hozzá. Ez olykor még intenzívebb mozgást eredményez, formai változást hoz, de a folyamat lényegében megmarad ugyanannak, s ugyanolyan irányúnak. Amikor a rendiség elveszíti ezt a tulajdonságát, a határok kezdenek megmerevedni, a jog olyannyira körül bástyázza az egyes intézményeket, hogy azok határait nem lehet életszerűen, köznapi módon áthágni, elveszíti lényegét, nevelő erejét, s gátjává válik a további társadalmi mozgásnak. Ez nálunk a reformkorban következett be és ezt bontották le 1848-ban. De nem teljesen. Itt maradt egy tradíciókkal erősen áthatott, kevés anyagi erővel rendelkező nagy tömb, amely zömében a jobbágyokból, de más, a rendi társadalomban kialakult, a rendi fejlődés útján megindult csoportokból állt össze: a parasztság. Az, amelynek a hivatásrendi társadalmi szerkezetben a munkavégzés volt s maradt a feladata. IRODALOM BARTONIEK Emma 1937 A középkor. Budapest. ERDEI Ferenc é. n./a. Parasztok. Budapest, é. n./b. A magyar paraszttársadalom. Budapest. 1943 A paraszti társadalom. 114-135. In: A magyar nép (szerk.: Bartucz L.) Budapest. HAJNAL István 1988 (1936) Az újkor történelme. Budapest (facsimile). MÁLYUSZ Elemér 1932 A népiség története. 237-238. In: A magyar történetírás új útjai, (szerk.: Hóman B.) Budapest. MAKKAI László é. n. Az északi románság bevándorlása és megtelepülése. In: A románok története. Különös tekintettel az erdélyi románokra. 36-69. (szerk.: Gáldi L.-Makkai L.), Budapest. 296