Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Szabó László: Paraszttársadalom – a parasztság és rendiség fogalmának társadalomnéprajzi értelmezése

Szabó László PARASZTTÁRSADALOM - A PARASZTSÁG ÉS RENDISÉG FOGALMÁNAK TÁRSADALOMNÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSE A néprajz a hagyományos népi kultúrát kutatja. E három szóból álló, a kutatás tárgyaként felfogott tömör meghatározás első pillanatra világosnak, áttekinthetőnek és egyértelműnek látszik. Ám ha megkapargatjuk a felszínt és mélyebbre hatolunk kiderül, hogy mindhárom fogalom meglehetősen képlékeny, nehezen körvonalazható, s megannyi megközelítési lehetőséget, értelmezést kínál. E helyen a nép fogalom társadalomnéprajzi szempontból való értelmezésének nehézségeiről szólunk. Jóllehet megállapítottuk azt, hogy a néprajztudományban használatos nép fogalma a parasztság körül kristályosodik ki, s ez megkönnyítette a dolgunkat, mert ezzel lehetővé vált a történettudomány eredményeinek felhasználása, s a jobbágy-paraszt fejlődés kutatási eredményeinek bekapcsolása is az eredménnyel mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Elemzéseink a paraszti munkát állították a középpontba, mikor a nép, a parasztság lényegét a kultúra részeként a tevékenység oldaláról kerestük, azt a lassan változó, de mindenkor meglévő munkában, s a kényszerű rámért kötelezettséget magasrendű erkölccsé szublimált munkaerkölcsben jelöhetjük meg. A néprajztudományban hosszú időn át sem a nép, sem a parasztság fogalmának meghatározásával nem igen bíbelődtek. Ezért volt hatalmas jelentősége annak, amikor Erdei Ferenc a harmincas évek végén közreadta a „Parasztok" című művét. Az általa felvázolt paraszt és paraszttársadalom fogalom ugyanis hosszú időn át (még napjainkban is) szolgálta a néprajztudományt, adott segítséget a parasztság kultúrája megértéséhez, segítette társadalmi tájékozódását. Nem túlzok akkor, ha úgy fogalmazok, hogy tőle származik a néprajztudomány társadalomelmélete. Munkásságáról és paraszt képéről meg kell jegyeznünk, nem egy határozott, megnevezhető, konkrét paraszti közösséget mutat be, hanem egy sosem voltat. Egy ideát. A „Parasztok" vagy „A magyar paraszttársadalom" című alapvető mű nem egy meglévő közösség rajza, hanem a paraszti tulajdonságokból összeállított modell. Olyan, amely a valóságban nem létezik. Ennek ellenére mégis igaz és hű képe a magyar és az európai parasztságnak. A hitelesség pecsétjét a szerző Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 287