Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Szűcs Judit: Élet és gazdálkodás Csongrád és Szentes határán, a Kis-Tisza-szigeten. (A Gólya-család példája)

A Tisza-sziget egy jelentős része a Gólya család tulajdonában volt. A nagy­apa halála után, a két világháború között osztották szét a területet az örökösök kö­zött. Az anya 1962-ig lakott kint a tanyában, ekkor végleg haza költözött. A gaz­daság, ahogy a méhek példáján láttuk, még az apa életében kezdett visszafejlőd­ni. A gyerekek az idősödő anyához 1962-ig ki-kijártak a szigetre. A tanya tulaj­donosa ekkor Szépe Jánosné Gólya Mária volt. Az 1960-as évek elejétől lakatlan tanya állapota romlott, az adóztatás miatt kérték a lebontás engedélyezését. így 1980-1985 között a tanyát lebontották. Az örökösök között szétosztott földeken kis gyümölcsösök, hétvégi házak lettek. Takács József családja a Tiszához közel használt egy hétvégi faházat, lábas házat. Ehhez szépen gondozott szőlő is tarto­zott. (2. és 3. kép) A szigeten még 1986-ban, „Az Alföld folyója, a Tisza" című film forgatása­kor gondozott gyümölcsösöket, szőlőföldeket, veteményeseket, az utóbbiak végé­ben virágoskerteket láttunk, ezeket vehette fel filmre az operatőr. (A teljes film néprajzos szakértője Bellon Tibor volt. 14 Helyi, szentesi és csongrádi szakértőként jelen sorok írója vett részt a forgatások előkészítésében. A Tisza-szigetet Zoltai István, nyugdíjas középiskolai tanár mutatta be.) A két világháború között virág­zó gazdaságok és gazdálkodás utóéletét láthattuk az 1980-as években. A földek művelése összefüggött azzal is, hogy azok az idősek, akik gyermekkoruktól me­zőgazdasági munkához szoktak, és kis nyugdíjat kaptak, vagy nem is volt nyug­14 A film szerkesztője Lengyel Gyula, rendezője Orbán Ágnes, operatőre a csongrádi származású Kátai Balázs volt. 281

Next

/
Thumbnails
Contents