Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Szűcs Judit: Élet és gazdálkodás Csongrád és Szentes határán, a Kis-Tisza-szigeten. (A Gólya-család példája)

Szűcs Judit ÉLET ÉS GAZDÁLKODÁS CSONGRÁD ÉS SZENTES HATÁRÁN, A KIS-TISZA-SZIGETEN (A Gólya-család példája) A Kárpát-medence folyóinak, így a Tiszának gátak közé szorított ártéri területei erdősávokból, kaszálókból, legelőkből, veteményként művelt, partosabb részeken szőlővel, gyümölccsel betelepített földdarabokból álltak.

1 Az árterek és az árterekben helyenként előforduló felszínformaként kisebb szigetek a gazdálkodás jó lehetőségét adták. Az évszázadokkal ezelőtti vízviszonyok között voltak természetes, és a vízszabályozáskor lettek mesterséges szigetek. Az ártéri szigeteket önállóan sem Andrásfalvy Bertalan, sem Bellon Tibor nem tárgyalja - valószínű azért, mert nem gyakori térszínforma -, de egy-egy téma kapcsán mindketten említik szövegben, közlik térképen és fotón. Gyümölcsös szigetről és gyümölcsös hátakról írnak.

2 Ilyen sziget Szentes Csongrádhoz közeli határán a Szentes-Tiszasziget és a Zsup-sziget.

3 Míg a Labodár-sziget és a Zsup-sziget a Tisza átvágásakor keletkezett, addig a Kis-Tisza-sziget természetes képződmény.

4 A Kis-Tisza-sziget gazdasági jelentőségét a XIX. század eleji uradalmi összeírások szerint ártéri erdő adta.

5 Az örökváltság után a város termeltette ki a fát, az itt kaszált fű a város marhái számára szolgált takarmányul. A széna mellett a nád 1 ANDRÁSFALVY Bertalan 1973.; BELLON Tibor 2003.; DEÁK József Áron 2002. 33-72. 2 ANDRÁSFALVY Bertalan 1973. 15., 22., 36., 38.; BELLON Tibor 2003. 15., 17., 116. 3 Petrák-krónika 1997. 44., 63., 80., 90., 126., 270. Tartalmilag ugyanaz a szöveg ismétlődik az újabb változatokban. Hat szigetet sorol fel. Szent Ilona szigete, Pék város, Dánháza, Karácsontelke „Teés Várhát, melyet szintén laktak, a régi időben, a törők világban midőn a vizek kiáradásai szigetekké változtatták." Idézve az utolsó, Debreczeni István-féle változatból. A vizekkel szabdalt tájban kialakultak szigetek, ezeket időszakonként lakták. - PASZTERNÁK István 1997. 82-95. A krónikában szereplő szigeteket, földhátakat is sorra veszi, a leletek és írott források ismeretében a további feladatokat határozza meg. - ZSÍROS Katalin 1990. 27-31. A hátak, Bánomhát, Lőrinchát és Berekhát nagyobb vízállásnál szigetté vált. 4 ZSÍROS Katalin. 1990. 70/55, 71/89, 72/119. 5 MÓD László 2000. 4. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 275