Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Selmeczi Kovács Attila: Az országcímer ábrázolása a palóc huszáros lócákon

Selmeczi Kovács Attila AZ ORSZÁGCÍMER ÁBRÁZOLÁSA A PALÓC HUSZÁROS LÓCÁKON A közelmúltban megjelent megyei népművészeti monográfiában, melyet a Népművészeti örökségünk kiadványsorozat mindeddig legsikerültebb köteteként tarthatunk számon,

1 a pásztorművészetről Schwalm Edit nyújt tömör összefoglalást. A megye „művészkedő pásztorai" alkotásainak sorában kellő hangsúllyal foglalkozik a Palócföldre jellemző áttört támlájú bútorokkal, megemlítve, hogy a legtöbb - mesterhez is köthető munka - a Karancs vidékéről származik.

2 Ezeknek a jellegzetes bútordaraboknak származási helye azonban nagyobb körhöz kapcsolódik. Ismertek ilyen darabok többek között Észak-Nógrádból, az Ipoly mentéről, Rimaszombat környékéről, sőt Dél-Gömörből is.

3 Amint Schwalm Edit utalt rá, az egyik legjobban feldolgozott és kutatott téma a palóc áttört bútor, melynek öszszefoglaló ismertetését elsőként K. Csilléry Klára adta közre.

4 A palóc áttört bútor túlnyomórészt faragóspecialisták, elsősorban pásztorok műve, elterjedési területe pedig Nógrád és Heves megye északi része. Jellemzője a négyszögletes tölgyvagy bükkfa lapokon, táblákon kivitelezett áttört faragás, amely rendszerint a fenyőfa bútor szembeötlő részén keretlécek között helyezkedik el. Díszbútor szerepkörben legkedveltebb változata a szobabeli pad, de az áttört díszítés előfordul széken, karosszéken, ritkábban tálasfogason, asztalon, bölcsőn, kanáltartón is.

5 Amint az áttört támlájú bútorok legkorábbi leírása is tanúsítja, a leggyakoribb díszítőmotívum a lovas és gyalogos katona, főképpen a huszár alakja.

6 Különösen a padok háttámlája szolgált alkalmas felületként a figurális díszítésre, mert egész összefüggő jelenetsor megalkotására adott lehetőséget. A legkedveltebb motívum 1 PETERCSÁK Tivadar és VERES Gábor szerk. 2005. 2 SCHWALM Edit 2005. 307-308. 3 SCHWALM Edit 1994. 39. 4 K. CSILLÉRY Klára 1981. 160-161. 5 K. CSILLÉRY Klára 1981. 160. 6 A Nógrád megyei Rimócról csak ezt a díszítőmotívumot ismerteti pad, bölcső és tálasfogas bemutatása során MALONYAY Dezső 1922. 263-265. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 251