Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bodnár Zsuzsanna: „Ringass még…”. Díszített bölcsők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

A bölcső szóval a honfoglalás előtt ismerkedtünk meg a török kapcsolatok révén. Török közvetítéssel, valószínűleg a bizánci kultúra görög-római eredetű eleme jutott el hozzánk. Bölcső szavunk török megfelelője a besik szó egyedül a bútort, csecsemő ágyacskát, avagy a talpas bölcsőt jelöli. Maga a bölcső elnevezés két bölcsőformát is jelölhet a népnyelvben. Ezek egyike az állványos bölcső, amelyiknél a ládika alakú csecsemő fekhely az erre a célra készült, s a földön álló fa állványzatra van felfüggesztve. A tárgyra vonatkozó adatok szerint ennek mindig bölcső a neve: lásd ringó bőcső Kispalád (Szatmár megye) 65.125.81 ltsz.-ú, Morvay Judit és Molnár Mária gyűjtése.

4 Másik fajtája a talpas bölcső. Magyarországon általában ezek terjedtek el. Már 1271-ben falusi környezetből említették a tanuk a Szent Margit kanonizációs pere kapcsán kialakult legendában.

5 A falusi nép bölcsőhasználatára utaló bölcső adatokon is talpas bölcsőt kell értenünk, így pl. azon a bölcsőn, amelyikről a hetei (Szabolcs-Szatmár megye), 1766-ban felvett boszorkánypörben van szó.

6 A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei népnyelv is „bőcső", bölcső, ringó bölcső, talpas bölcső elnevezéssel jelöli azt a tárgyat, amely a mai magyar köznyelvben is általánosan elterjedt, és az értelmező szótár szerint „fából készült, ív alakú talpazatra szerelt ringatható ágyacska, melybe a csecsemőt fektetik"' ? Az állványos bölcső később alakult ki, mint a talpas formájú, de Európában már a XIV. században kimutatható.

8 Magyarországon az állványos függő bölcső a XVII. században tűnik fel, ám ismerete és használata ekkor még csak a főúri családokra korlátozódik.

9 A történeti Szatmár-Bereg vármegye rangos nemesi családoknak adott otthont. Feltehető, hogy körükben ismert volt az állványos bölcső. Ezt támasztja alá a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum uszkai kisnemesi házában látható állványos bölcső, amely az előbb említettnek már falusi változata. Ez a típus a népi lakásokba csupán a XIX. század folyamán került be.

10 A XIX. században kiemelkedően magas volt hazánkban - megyénkben is - a népszaporulat, így a bölcső hosszú ideig szükségessé vált. A házilag készült példányoktól egészen a festett asztalos bútorokig több típusát használták. Herkely Károly a talpas bölcsőket „alföldi ringó bölcsőnek" mondja, és megállapítja, hogy az ilyen bölcsőnek nálunk „lényegesen különböző formái nincsenek" }

x Viszont az azonos formán belül a bölcsők változatainak se szeri se száma. Ennek oka az, hogy 4 K. CSILLÉRY Klára 1966. 21. 5 Vö.: K. CSILLÉRY Klára 1997. 411. 6 K. CSILLÉRY Klára 1966. 23. 7 BÁRCZI Géza-ORSZÁGH László 1959. 708. 8 K. CSILLÉRY Klára 1997. \\2-4\Ъ. 9 GRÁFIK Imre 1988. 181. 10 ZENTAI Tünde 2002. 52. 11 HERKELY Károly 1937. 374. 240