Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bodnár Zsuzsanna: „Ringass még…”. Díszített bölcsők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Bodnár Zsuzsanna „RINGASS MÉG..." Díszített bölcsők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Bölcső a néprajzi szakirodalomban mindennemű csecsemőfekhely neve, kivéve a gyermekágyat. Ide szokták számítani a csecsemőhordozó alkalmatosságokat is.

1 Bölcső szavunkhoz nemes gondolatok és mély érzelmek kapcsolódnak. A régi időkben, s napjainkban is nagy izgalommal várják az újszülött megérkezését, számára nagy gonddal készítik el a fekhelyet. A bölcső a közelmúlt óta már nem lényeges darabja a berendezésnek, olyan tartozék, amelyet csak a gyermek „megindulása" idejéig tartanak a házban, azonban korábbi jelentőségét nem szabad lebecsülni. Nem tehetjük már ezt csak azért sem, mivel az első bútorok között kért helyet őseink otthonában, megelőzve jó néhány mai szemmel fontosabb bútordarabot.

2 Az elkészült megyei népművészeti köteteket tanulmányozva szomorúan állapíthattam meg, hogy a bölcső népművészeti vonatkozásaival egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen foglalkoznak a szerzők. Pedig indokolt behatóbban foglalkozni vele, mivel a reá vonatkozó emlékanyag sajátosságai révén sokkal biztosabb következtetéseket tesz lehetővé. Ezáltal a bölcső kulcsot ad az egyéb bútorokkal kapcsolatos elgondolások pontosítására is. Tanulmányomban egy szűkebb területtel, a bútorszerű bölcsőkkel és díszítésükkel foglalkozom, kitérve a különböző bölcsőtípusokra is. A téma feldolgozása során az irodalmi adatok mellett elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye múzeumaiban, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, és a helytörténeti kiállításokban fellelhető bölcsőket tanulmányoztam. A bölcső a legsajátosabb gyermekbútor. A magyar népi kultúrában, mint azt már Herkely Károly 1937-ben megállapította „...általában az országban a gyermek álomba ringatására szolgáló eszközt bölcső vagy ringó néven jelölik."

3 1 K. CSILLÉRY Klára 1977. 362. 2 K. CSILLÉRY Klára 1982. 111. 3 HERKELY Károly 1937. 317. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006.