Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Füvessy Anikó: XIX. századi tiszafüredi festett bútorok

rabban a templomét is festett kazetták borították. A kazetták díszítményének pontos leírását az egyházi iratok már 1809-ben feltüntették, így valószínűsíthetjük, hogy az 1771-72-es átépítéssel felérő felújítás vagy a torony építésékor, a XVIII-XIX. század fordulóján alakították ki. A világoskék alapon sötétkék, fehér és fekete színre épülő díszítmények központi eleme a körmezőbe foglalt ún. kálvinrózsa. Tiszafüreden tehát a sajátos bútorfestő stílus kialakulásának idején a református templomban már jelen volt a körmezős keretezés. Vélhetően idegen festőasztalos készíthette. A karzatok alatt kétféle térkitöltő elem övezi az eltérő kidolgozottságú kálvinrózsát A legények karzata alatt márványozás, az első karzat alatt pedig klasszicista kacskaringók övezik a főmotívumot. Míg a hátsó karzat alatt a térkitöltés egységes, az első karzatnál olyan kazetták is vannak, ahol sűrű, pettyekkel kitöltött hullámvonal uralja a deszkaszálakat. Itt a kálvinrózsa is kevésbé kidolgozott. A térkitöltés átfestés szembetűnő nyomát őrzi. A tiszafüredi asztalosok kapcsolatrendszere a céhes időkben Az igen egyéni stílus eredetének vizsgálatához a helyszíni adatgyűjtések, egyházi anyakönyvek áttekintése mellett a tiszafüredi, több mesterséget egyesítő céh jegyzőkönyve is komoly segítséget nyújt. Az asztalosok kapcsolatrendszerét az 1841-ben alakult tiszafüredi vegyes céh - melynek az asztalosok is tagjai voltak -jegyzőkönyve alapján tudjuk vizsgálni, mely 1842-től maradt fenn.

8 A privilégiumért 15 mester folyamodott. Közéjük tartozott három asztalos is: Gittel (vagy aláírása szerint Gittl) Ferenc, nemes Kruspyr József és Pásti István. Utóbbi a céh alapításakor még nem volt remekes mester. A három asztalos alapító személyéről viszonylag kevés adat áll rendelkezésre. Nagyjából egy korúak, s néhány év eltéréssel, 1835-1840 között bukkannak fel a református és a katolikus anyakönyvekben. Közülük a legtekintélyesebb a római katolikus vallású Gittel Ferenc volt. Róla az anyakönyvi kutatás csak azt derítette ki, hogy felesége Rózsa Katalin volt, akivel már házasságkötésük után, 1835 körül költözött Tiszafüredre. Rózsa Katalin minden valószínűség szerint Gittel tiszafüredi céhtársának, Rózsa Ferenc kötélgyártónak a testvére volt. Rózsa Ferencről házasságkötésekor 1829-ban az anyakönyvbe bejegyezték, hogy gyöngyösi származású.

9 Ez arra enged következtetni, hogy Gittel Gyöngyös érintésével s talán sógora ösztönzésére költözött Tiszafüredre. 8 KPM történész-dokumentációs leltárkönyve (ezután KPM tört-dok.) 69.72.1. 9 Római Katolikus vegyes egyházi anyakönyv (ezután KVA) I. 36. 225