Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Füvessy Anikó: XIX. századi tiszafüredi festett bútorok

Megállapításait az alábbiakban összegezhetjük: - A korai füredi bútorok virágdísze és komponálásmódja önmagában is bizonyítéka annak, hogy készítője tanult asztalos lehetett; - A tiszafüredi stílus megalkotója feltételezései szerint többféle bútorvirágozási stílust ismerhetett, mely távolabbi vidékekre, köztük Komáromra is utal; - A karikába zárt virágcsokor, mint legjellemzőbb elem az ismert köznépi stílusokból megnyugtató módon nem vezethető le; - A körvonalba zárt virágdísz legkorábbi párhuzamait a debreceni koraklaszszicista polgári bútorokon lehet megtalálni, bár ez nem debreceni sajátosság, Európa más részein is előfordul.

4 Ebben a tanulmányában a Néprajzi Múzeum két tiszaigari tárgyának, egy tulipános ládának és egy korsólócának fotóját is közölte. Mindkettő párját a tiszafüredi múzeumban is felleljük, ráadásul a füredi korsólóca datált, 1862-ben készült és korábban Tiszaderzsen volt használatban (1-2. kép).

5 Kardos László poszthumusz könyvében négy korai tiszaigari festett bútor színes rajzát közölte: a láda és a korsólóca mellett egy falitékát és egy gombos nyoszolyát (3. kép).

6 Ez utóbbi párját poroszlói gyűjtésként szintén megtaláljuk a Kiss Pál Múzeumban, igaz töredékesen, felső részét már más, márványozott alapú ágyról építették egybe.

7 1. kép. Gránátalmás-szegfűs láda az 1840-es évekből (Kiss Pál Múzeum). 4 K. CSILLÉRY Klára 1996. 370-372. 5 Leltári számai: 71.32.1. (láda), 71.38.1. (korsólóca). 6 KARDOS László 1997. 7 Leltári száma: 73.38.1^.; eladója szerint a XIX. század első harmadában került családjához. 222