Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Veres Gábor: Adatok a bútorzat XVII–XVIII. századi történetéhez Északkelet-Magyarországon

Veres Gábor ADATOK A BÚTORZAT XVII-XVIII. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON A népi lakáskultúra és ezen belül a bútorzat történetére vonatkozóan a XIX. századtól vannak szélesebb ismereteink. Ez részint összefügg azzal, hogy a néprajztudomány kibontakozásával ekkor születnek az első átfogó leírások etnikai csoportok életmódjáról, kultúrájáról benne a lakótér leírásával.

1 A XIX. század első felének tanulmányait, bár kitűnő forrásmunkák, sok esetben jellemezte a romantikus szemlélet.

2 Mégis, ebben a korszakban már elsősorban néprajzi kérdésekkel foglalkozó írásokkal is találkozhatunk, míg a megelőző évszázadok forrásaiban a történelmi-földrajzi leírások között csak szórványosan fordultak elő a népi életmódra vonatkozó adatok. Másrészt a XIX. században és elsősorban annak második felében erősödik meg a magyar parasztság - a gabonakonjuktúra hatásaként - anyagilag. A népművészetben általában, így a bútorokat tekintve is az utolsó nagy virágzás ez a kiegyezést követő időszak. A mívesebb, gyakran mesteremberek által készített darabok a parasztság szélesebb rétegeihez jutottak el. Korábban a XVII-XVIII. században is megfigyelhető volt a parasztság vagyoni rétegzettsége, mely jól tükröződött a jobbágytelkek nagyságában. Különösen a Mária Terézia-féle úrbérrendezést követően, a XVIII. század végen nyílott lehetőség a parasztság egy viszonylag szűk rétege számára a távolabbi piacok árutermeléshez való kapcsolódásra. Ettől az időszaktól lépett be a paraszti föld is a nagybirtok és a középbirtok a nemesi allódium után a kereskedelem áruigényét kielégítő tényezők sorába.

3 Ennek megfelelően történelmi koronként változó azon 1 SZEDER Fábián 1819. 41. 2 A tudomány 1817-1872 közötti első korszakát találóan nevezte el Kosa László a „Romantika korának" KOSA László 1989. 28-29. 3 VÖRÖS Károly. 1983. 511. Az újabb kutatások szerint az úrbérrendezés hatásának a megítélése sokkal árnyaltabb. Azt a paraszti réteget, akiknek a művelésében esetenként több telek is volt, a viszonyok átláthatóbbá válása kedvezőtlenül érintette. Anyagilag rosszabb helyzetbe került, és sokszor kevesebb gabonát tudott piacra vinni, mint korábban. Nemes Lajos főlevéltáros szíves közlése. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 209