Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Paládi-Kovács Attila: A Felföld ásványvize: a csevice

évente töltenek meg 3500-4000 palackot, de minden bizonnyal évente palackozott mennyiségre kell gondolnunk. A Szécsény melletti Hugyag savanyúvizét az 1820-30-as években - bár kellemetlen szaga volt - borral keverve jó italnak tartották. Mocsáry Antal megyemonográfiájában a hugyagi víz árusításáról, szállításáról is megemlékezett: „Nagy hordókban vitetik ezen víz Pestre, Vátzra, Komárom felé, és ottan magas üvegekben árultatik, 's isszák is, főkép ' a ' Németek. "

40 A savanyúvíz szekerező árusítása a XIX-XX. század fordulóján még előfordult, de korabeli útvonalairól kevés adalékkal rendelkezünk. Gunda Béla 1940-ben a Garam és az Ipoly vidékén még azt találta, hogy Óbarson, Marosfalván, Mohin (mind Bars megyei település), s délebbre az Ipoly mentén Szobig emlékeztek a szekerező, faluról-falura járó ásvány vízárusokra. A szekeresek minden bizonnyal a Hont megyei Szalatnya, Szántó, Felsőés Alsó-Palojta, Egeg vagy Mere falu ásványvizeit árulták.

41 A népi használatban maradt, kevéssé ismert források vizét bárki szabadon vihette, s viheti ma is. Csernely csevice-forrásáról az 1920-30-as években szegény asszonyok hordták be a szénsavas vizet Ózdra. Mérnökök, „urak" lakására, azaz házakhoz vitték cserépkorsókban. Emlékeztek olyan öregasszonyra, aki minden nap bevitt a hátára kötött négylábú tarisznyában két korsó vizet a gyártelepre, s kapott érte pár fillért.

42 Amikor elterjedt a szódavíz, s naponta járt a „szódás", a telepi munkásnép, s a Tiszti soron lakó urak is „ rászoktak a szódavízre, s elhagyták a csevicét. " A füleki uradalomhoz tartozó Garáb, Nógrád megyei szlovák faluról a XIX. század közepén jegyezték fel: „Savanyúvíz-forrásából sokat szokott a fejér nép Losonczra hordani. "

43 Ezt a szokásukat bizonyára megtartották még a következő évtizedekben is. Egyébiránt az 1820-as évek garábi és kálnói szokásáról Mocsáry is megemlékezett: „A'Garábi, és a' nem régiben feltaláltatott Kálnói savanyú víz, mellyek egymással szomszédságban lévén, igen jók ízekre nézve. Leginkább Losontzra hordják a ' lakosok korsókban hajnalonkint, igen kevés bérért. '

,44 Vörösmarty 1829-ben Fábián Gábornak küldött levelében megírta, hogy azok a parádi lányok, asszonyok, akik hátukon hordták a csevicés üvegeket a gyöngyösi piacra, üvegenként egyetlen krajcárt kaptak, azaz néhány krajcár keresményért tették meg a hatórás gyalogutat.

45 Előbb már láttuk, hogy Fáy András 40 MOCSÁRY Antal 1826. II. 23. 41 GUNDA Béla 1993. 30. 42 Saját gyűjtés 1960-ban. Adatközlő: Kovács Lajosné, szül. 1920. 43 FÉNYES Elek 1851. II. 37. Lásd még GUNDA Béla 1993. 30. 44 MOCSÁRY Antal 1826. II. 21. «VÖRÖSMARTY Mihály 1885. VIII. 404.; BÁRDI Ida 1973. 74.; GUNDA Béla 1993. 30.; CSIFFÁRY Gergely-CS. SCHWALM E. é.n. (2000) 72. 20