Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Zábrátzky Éva: Tarnaszentmária és Verpelét kőipara (XIX–XX. század)

köveken zsidó jelképek szerepelnek a kő felső részén, mintegy jelezve az alatta fekvő hovatartozását, státuszát. A kancsó Lévi törzsének jelképe, mivel a szentély szolgálatát ők látták el: ők öntötték le az áldás előtt a kohénok /papok / kezét. A kohén család sajátos szimbóluma az áldó kéz, aminek kialakítása a helyi temetőben nem felel meg pontosan a zsidó hagyományok előírásainak. Hagyományosan a 2 kéz hüvelyk- és mutatóujja összeér, csak a középső és gyűrűsujjak közt marad hézag.

29 Ezzel szemben Verpeléten a kezek egymás mellett helyezkednek el, anélkül, hogy az ujjak összeérnének. Ez az eltérés árulkodik a keresztény készítőről, illetve arról, hogy a készítő nem használt olyan mintakönyvet, ami tartalmazza ezt az ábrázolást. A kéz Isten jelenlétét szimbolizálja a világban. A gyász jeleként megjelenik a keresztény sírokon is gyakori szomorúfűz és a szeretet szimbóluma, a szív. A kőfaragók igényesebb, díszesebb munkáihoz ritkán felelt meg az itteni kő, ami lógeros, ha víz éri, és beszivárog a repedésekbe, könnyen szétfagy. Bár sírköveket faragtak szentmari kőből, Sirokból is hoztak köveket az igényesebb kőfaragómunka érdekében. Az út menti keresztek, szobrok is a siroki kő felhasználásával készültek el a tarnaszentmáriai mesterek műhelyeiben. 5. kép. Síremlék a verpeléti zsidó 6. kép. A szabadságharcban elesettek emlékére temetőből.Tarnaszentmária. állított síremlék Verpelét temetőjében. 29 RAJ Tamás 2002. 12-13. 202