Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Zábrátzky Éva: Tarnaszentmária és Verpelét kőipara (XIX–XX. század)

2. kép. Lakóház az 1950-es évekből. Tarnaszentmária. Tarnaszentmária faluképét meghatározták, meghatározzák a díszesen faragott kő kiskapuk. A helyi kőfaragók jellegzetes termékeit Bakó Ferenc gyűjtése szerint a XIX. század végén a leggazdagabb családok veresmarti kőből csináltatták, aminek jellegzetes sötétvöröses színe van.

25 A kiskapuk alapanyagáról kérdezősködve ma már nem kaptam olyan választ, ami szerint pálosveresmarti követ használtak volna. A kőfaragó mesterek leszármazottai, valamint azon idős emberek szerint, akik még dolgoztak a kő szakmában, a legjobb minőségű helyben bányászható kőből készültek ezek a kiskapuk, lábazatkőből. /A bánya lábazatából, az alsó kőrétegekből./ A kiskapuk felső áthidalóin növényi motívumok, évszámok, monogramok vannak kifaragva. A falu központjában a Vári út 1. szám alatti háznál a 3 kapuoszlop tetejére ülő oroszlánokat faragott Asztalos József kőfaragó mester. Ezek az oroszlánok is szentmari kőből készültek 1946-ban, a puhának számító anyagból faragott szobrokat már kikezdte az idő vasfoga. Az 1950-es években Verpelét régi házainak kapui is több esetben készültek szentmari kőből, előszeretettel alkalmazva a leveles-szőlős motívumokat, a település termékét hirdet25 В A 13/11 Pál György kőfaragó. 198