Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Zábrátzky Éva: Tarnaszentmária és Verpelét kőipara (XIX–XX. század)

6) A Vár-hegy: A helyiek bazaltnak emlegetik az itt bányászott követ, ami a legkeményebb anyag volt a falu határában. Az olasz kőtörők, kőfaragók jelenlétét a XIX-XX. század fordulójára teszik ebben a bányában. Az 1948^9-es szabadságharc emlékét is őrzik a hellyel kapcsolatban: a kápolnai csatát megelőzően itt gyülekeztek a honvéd csapatok, a tetején 32 ágyú volt a hagyomány szerint. A Vár-hegy maga egy vulkánikus kúp, tulajdonképpen a belső kürtőt kitöltő andezitet bányászták ki. A vulkáni kürtőbe vezető út építéséhez a vulkán egyik oldalát átszakították, a kibányászott kőből készítették el az ide vezető utat. 7) A Gordos: A bánya nevét szintén a volt tulajdonosáról kapta, egy kisebb jelentőségű bánya volt, engedélyezéséről nincs adat. A két világháború közötti időszakban, majd a II. világháború után fellendült a kőbányászat Tarnaszentmárián. Úgy emlegetik a háború utáni időt, hogy annyi megrendelésük volt, amit nem bírtak teljesíteni. A kőbányákba a környező falvakból is jártak át dolgozni, hiszen azon kevés foglalkozások közé tartozott, amivel keresni lehetett. Az 1920-as években a kőfejtők már szövetkezetet alkottak, ahogyan ezt egy 1926-os levél is bizonyítja. A levél Popovits József iskolaszéki taggá választását kérelmezi, aki a „szövetkezet" igazgatósági tagja volt. A kőfejtők szövetkezete nevében a levelet 19 szentmáriai személy írta alá.

10 A „téeszesítés" idején a helyi Dobó István Mgtsz-nek juttatott Cipó féle bányát a szövetkezetnek nem adták át határidőre, a bánya vezetői ellen panaszt kellett benyújtani.

11 Ezt követően a Petőfi Mgtsz, melléküzemágként művelte az egyik bányát. Az 1960-as évek vezetőségi jegyzőkönyvei munkafegyelmi gondokról és veszteséges termelésről számoltak be, a kőbányában dolgozók között sok volt a másodállású alkalmazott, ami nagyobb kiadással járt. Az éves termelési tervet 1964-ben 6000 m

3

, 1965-ben 7000 m

3 egyes falkőre tervezték, ami 8 fő munkaerejét vette igénybe akkoriban.

12 Ez a szám már a kőbányászat jelentősségének csökkenését mutatja. A bányászat folyamata A bányászatot 1902-ben már robbantással végezték, ahogy arról az Egri Újság is tudósított.

13 Ezt robbantómester irányította. A robbantás előkészületeként kézi fúróval vízszintesen befúrtak a sziklába. A lyukba egy rúd segítségével kis adag paxitot tömtek, amivel először egy üreget robbantottak ki. Az üregbe nagyobb adag paxitot helyeztek, amivel eredményes robbantást értek el. A robbantás előtt 10 EFL Verpelét 4689/1926. n

HMLXXX.-543d. 12 HML XXX-544 b. 13 Egri Újság 1902.

1. 9. 6. 192