Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Viga Gyula: A jankófűrész, a fajankó és a kétkezi munka hasonló segítői

lésében.

36 Az eszköz a fával dolgozó műhelyek szimbolikus tárgya, különösen persze az ácsműhelyeké: a XVIII-XIX. században a német területen rendkívül divatos karácsonyi „jászlak" egyike-másika a parányi vonószékkel is emlékeztet Szent József foglalkozására (8. kép).

37 A múzeumi gyűjtemények remek példányait őrzik ennek az eszköznek: az igényesen faragott fejrész a barokkos formáktól az állatvagy emberfej plasztikus megformálásáig terjed (9-10. kép). Mindez azért szembetűnő, mert a magyarságnál a fafaragásban sem volt igazán jellemző a plasztikus ábrázolás. Az itt bemutatott, hódmezővásárhelyi példány - Kiss Lajos szerint - a készítő arcmását őrzi (11. kép).

38 A ránk maradt antropomorf példányok nem korábbiak a XIX. századnál, s vélhetően nem csak azért, mert a tárgytípus utolsó tárgygenerációiból származnak.

39 Mégis, ezeket a remek tárgyakat elnézve, aligha tudjuk a formájuktól elválasztani az elképzelést, hogy élőként tartják a munkadarabot, mintegy „társként" segítik a tárgyalkotó ember tevékenységét. 11. kép. Bagi Károly faragószéke 12. kép. Moldvai vonószék, Hódmezővásárhelyről, XIX. század dereka Iasi, XIX. század (Dömötör Mihály felv.) (Gertrud Benker nyomán) 36 CSILLÉRY Klára, K. 1979. 49-50. 37 Münchenben a Bayerisches Nationalmuseum állandó kiállításában a karácsonyi jászlak (Krippen) nagy gyűjteménye látható. 38 Kiss Lajos szerint, a faragószéket készítő bognármester, Bagi Károly az 1850-es vagy 1860-as években a saját arcmását faragta meg. Vö.: DÖMÖTÖR János 2004. 86., Lásd még: NAGY Vera 1981. 7. Ezen a helyen köszönöm meg Nagy Vera segítségét, hogy a tárgy közlését lehetővé tette. 39 Az állatfejes példányokhoz lásd még: FÜGEDI Márta 1993. 166. 219. kép; VIGA Gyula 1986. 96. 29. kép. A szerencsi példányhoz: PETERCSÁK Tivadar 1980. 1471-1472. 184