Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Paládi-Kovács Attila: A Felföld ásványvize: a csevice

pülése Ragály, ahol szintén egyetlen forrást említ: „Van a falun kívül, tőle északnak egy forrás, amely bő és egészséges ivóvízzel tör fel: ezt szorgalmasan meregetik is belőle a lakosok, majd nagy cserépkorsókban behordják a faluba, hogy később jóízűen megigyák. " Tanulságos, hogy a Sajó völgyében sem a folyó vizét itták, ha volt a közelben forráskút. Példa rá Horka, ahol a falu északi részén van egy állandóan csordogáló forrás, amelynek bőséges és egészséges vizét a magyar lakosok ivásra és főzésre egyaránt használják.

24 Hasonló adalékok még bőségesen idézhetők lennének annak bizonyítására, hogy Bél milyen nagy jelentőséget tulajdonított az ivóvíz, s azon belül a források elérhetőségének. Ezért is meglepő, hogy Gömör megye ásványvizeiről igen szűkszavúan szólt, s mindössze két települést emelt ki. Tudomása szerint „...savanyúvíz-források nem buzognak másutt csupán Tergárt (Telgárt) és Várgede mellett. " Várgedéről részletesebben is írt: „A vár lábánál kiváló savanyúvíz források törnek fel, amelyek facsarják az ember orrát és könnyet csalnak a szemébe, ha mohón isszák - ilyen kiváló hatóerővel bírnak. "

25 Borsod megyében Csernelyt emeli ki: „Tsernei vagyis Csernei. Akad itt savanyúvíz-forrás is, amely gyógyító hatású és kellemes ízű, mindennapi ivóvízül szolgál az összes lakosoknak. "

26 Több figyelmet szentel a gyógyforrásoknak és savanyúvizeknek Heves megyei Notitia-jában. Egert, Recsket és Parádot emelte ki. Utóbbiról írva a timsós forrást és a savanyúvizet említette meg: „Párád nevét gyógyvizei teszik ismertté. Határának nyugati részén ivásra is alkalmas, kissé kellemetlen szagú, de egészséges savanyúvíz fakad. A határ másik részén magyarul sósvíznek nevezett hideg timsós forrás található, melyet fürdésre használnak (betegek-bénák, fekély esek). " Másutt azt írja, hogy a parádi a recskinél kedveltebb gyógyvíz, különösen a „Mátra hátában " eredő forrásnak a vize. Abban kevés a kéntartalom, több a salétrom. „ Gyógyhatását még nem állapították meg, de ivásra naponta használják. "

21 A recski gyógyforrás salétromos-kénes vizet hoz felszínre. Ivásra alkalmatlannak tartják azok, akik undorodnak a büdös kénszagtól. Mégis „hazánk nevezetes emberei gyakran keresik fel egészségük helyreállítása céljából... Mondják, hogy Rákóczi Ferenc, amíg e tájon járt, eredményesen élt a recski vízzel. " Másutt pedig azt hangsúlyozza, hogy bár a recski savanyúvíz kénes szagot áraszt. „A lakosság nap mint nap ebből iszik, mert ennek a víznek rendszeres ivása egészséges, hosszú életet biztosít. "

28 24 BÉL Mátyás 1992. 89., 94. 25 BÉL Mátyás 1992. 14., 79. 26 BÉL Mátyás 1986. 85. 27 BÉL Mátyás 1968. 13., 112. 28 BÉL Mátyás 1968. 12-13., 112. 16