Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Kapros Márta: „A palóc kézimunkák sikere”. Adatok a népművészet felfedezéséhez Nógrádból

Kapros Márta „A PALÓC KÉZIMUNKÁK SIKERE" Adatok a népművészet felfedezéséhez Nógrádból Az elmúlt évtizedek célzott kutatásainak köszönhetően egyre részletesebb és átfogóbb képünk van a népművészet felfedezésének magyarországi alakulásáról. Ezen belül jól ismerjük a kalotaszegi, a matyó, a kalocsai hímzés, a sárközi szőttes - úgymond - diadalútját a felsőbb társadalmi rétegek, valamint a külföldiek körében. Hasonló jelenségek kialakulásának lehetősége másutt is adott volt, kérdés az, hol, hogyan alakult a folyamat. Ehhez kívánok egy vázlatos képpel példát szolgálni Nógrád megyéből, elsősorban a helyi sajtóra támaszkodva és saját gyűjtéseim kapcsolódó adataiból válogatva. Az idézőjel használata a címben természetesen szándékos: az újságírói zsargonból kölcsönöztem, annak értelmezésével együtt. Noha az „illetékesek" sok helyen még három-négy évtizeddel ezelőtt sem vállalták szívesen palóc voltukat, városon több mint egy évszázada már jól csengett a „palóc" jelző. A helyi művelt közönség körében Mikszáth sikeres elbeszéléskötete alapozta ezt meg elsősorban,

1 s szívesen emlegették a balassagyarmatiak városukat úgy, mint „Palócország fővárosát". A „kézimunka" is tudománytalan megnevezés a néprajzban. Viszont az alább felhasznált források szerzői nem tettek többnyire különbséget nemcsak a parasztasszonyok maguk számára készített hímes textíliái, illetve az eladásra, ajándékozásra szánt népies termékek között, hanem esetenként még a hímzés, szőttes, csipke között sem - mind belefért a kézimunka megnevezésbe. A viszonylag korai, szépirodalmi gyökerű palóc kultusz ellenére a vidék népművészete iránti társadalmi érdeklődés sokáig váratott magára. Lényegében a hivatalos kultúrpolitikából eredeztethető, hogy Nógrádban észrevették a paraszti hímzéseket. A trianoni határokon belül maradt területek népművészetének - úgymond - felértékelődése eleinte az országos trendekhez igazodott. Az úri, polgári házakban a világháborút követően itt is megjelent egy-egy matyó terítő, falvédő,

2 1 MALONYAY Dezső 1922. 20.; KOSA László-FILEP Antal 1975. 13-14. 2 KAPROS Márta 2004. 225. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 139