Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Flórián Mária: Vágó Pál illusztrációi az „Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben” kötetiben

be. Ez idő tájt lett ismertté a mezőkövesdi népviselet.

64 1857-ben a matyók szegényesen, parasztosan jártak,

65 néhány évtized múlva, amikor VÁGÓ Pál öltözetüket megörökítette, már városiasodott.

66 KANDRA Kabos szövege nem, de VÁGÓ Pál illusztrációja, a beszélgetés közben is hímezgető asszony alakjával, szinte megjósolja, hogy Mezőkövesd hamarosan hímzéseiről lesz híres. 3. Mennyire hitelesek, mennyire használhatóak Vágó Pál illusztrációi a néprajz számára? Nem tudjuk, hogy VÁGÓ Pál milyen előtanulmányokkal készült fel az OMMIK illusztrációihoz, azt viszont tudjuk, hogy festményeihez, például a szegedi árvíz jeleneteihez számos részletrajzot készített. Nem tudjuk, hogy valóban bejárta-e azokat a helyszíneket, amelyek ábrázolására felkérték, a Pestmegyei Hírlap

67 egyik tudósításából viszont tudjuk, hogy VÁGÓ Pál Bugacon tanulmányozta a pásztoréletet. Nem tudjuk, hogy milyen mértékben használta fel az adott lehetőséget, hogy nem csak a helyszínen készült skicceire, saját emlékezetére, hanem fényképekre is támaszkodhatott. Érdekes lenne kinyomozni, hogy hogyan készültek dunántúli emberalakos képei, ezek megfogalmazása ugyanis feltűnően eltér az alföldi vagy a mátraalji férfi és nőalakok megformálásától. Míg ez utóbbiak öltözetükben is lazább, szabadabb, kedélyesebb külsőt mutatnak, a dunántúliak szigorúbban megkomponáltak. Lehet, hogy a szeretett Jászság, az Alföld ábrázolásához elegendő volt VÁGÓ Pál hely- és emberismerete, míg a dunántúli illusztrációkhoz több helyszínt bejárt, és esetleg fénykép-segítséget is használt? Mindenesetre a karádi viseletről készült kompozíció egy fényképezéshez „beállított" nagycsaládot juttat eszünkbe. Híres állatábrázoló képességét bőven kamatoztatta rajzain, de nyilván nem utazott el például Erdélybe, szász földre, hogy ennek a kötetnek egyetlen tőle rendelt rajzát, a bivalyfogatot lerajzolja. A bakonyi faszerszám-faragókhoz viszont valószínűleg ellátogatott. Kortársai megjegyzései alapján úgy tűnik, hogy VÁGÓ Pál általában helyszíni megfigyelés és számos előtanulmány után látott munkához. KEZDI-KOVÁCS László „lelkiismeretes jelmez-tanulmányairól" emlékezett meg,

68 MARGITAY Ernő jászapáti látogatása során VÁGÓ műtermében maga is látta, hogy a festményeit előkészítő „rajzait sok-sok mappa őrzi."

69 FARKAS Zoltán az OMMIKban 64 Mo. II. 1891. 267. Mezőkövesdi népviselet. 65 -y 1857. 386 66 KANDRA Kabos 1891. 266. 67 Pestmegyei Hírlap 1894. 43. száma júl. 15. 3. - A képet maga a király vásárolta meg 1901-ben. 68 KÉZDI-KOVÁCS László 1904. 1. 69 MARGITAY Ernő 1911. 239. 102