Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Flórián Mária: Vágó Pál illusztrációi az „Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben” kötetiben

3. kép. Fiatal leány temetése a Jászságban (Mo. II. 1891. 103.) Az elhunyt leányt menyasszonyként, a legényt vőlegényként temették el. A „halott lakodalma" Európa-szerte ismert szokás volt, így zajlott a Fiatal leány te­metése a Jászságban 5 ^ is. Temetése olyan volt, mint egy lakodalmas menet, halót-, ti koronát is csináltattak számára, amit mátkája vitt a koporsó előtt. A fiatalok ko­porsóját kortársai, az idős emberekét szekéren vitték ki a temetőbe. A tradíció sze­rint a lovas, ökrös vagy bivalyfogat elé négy-hat felkendőzött állatot fogtak be. így zajlott a Jász kapitány temetése a század első felében, mármint a XIX. század első felében (így, „ősi jász módra, hatökrös gyászszekéren vitték ki a temetőbe" VÁGÓ Pált is, szülőhelyén, Jászapátiban). Ha az elhunyt éppen jászkapitány volt, különleges menet kísérte: egyházi személyek, gyászlobogókkal a társulati asszo­nyok és férfiak, a koporsó előtt két huszár, utánuk a gyászmenet, a hozzátarto­zók. 57 A XX. század elejére a zsinóros mentét a Jászságban is felváltotta a polgá­rosultabb fekete posztóruha. A divatjamúlt mentéket a templomnak ajándékozták, és csak a körmenetek vagy például egy-egy „jász nemes" temetése alkalmával vették elő, öltötték magukra. 56 Mo. II. 1891. 103. Fiatal leány temetése a Jászságban. 57 Mo. II. 1891. 238. Jász kapitány temetése a század első felében. - BAKSAY Sándor 1891b. 240. 99

Next

/
Thumbnails
Contents