Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Császi Irén: „Honvédhalmi Boldogasszony”. A tófalui szentkút szerepe a népi vallásosságban

A kegyhely megszüntetése után 1976 márciusában Kerecsend, Feldebrő, Kápolna és Felsőtárkány római katolikus hívei és a Rózsafüzér társulat tagjai aláírást gyűjtöttek és levélben kérték Bánk József érsek urat, hogy engedélyezze a kiskút időnkénti látogatását.

88 A válasz elutasító volt, a következő indoklással: Honvédhalom nem egyházi terület, ezért a búcsújárást nem áll módjában engedélyezni.

89 A kegyhelyhez kapcsolódó hagyományt a környező táj népével nem tudták feledtetni, őrzik a látomásokat, énekeket, a gyógyulásokról szóló történeteket és a szobrok emlékét. A honvédhalmi kegyhely látogatói között voltak olyan fiatalok, akik később a papi hivatást választották. Nyomot hagyott az emberek életében, a hazai búcsús hagyományban. Ma már a zarándokutak Honvédhalom vonzáskörzetéből más búcsújáró helyek felé vezetnek. IRODALOM Rövidítések EFL Egri Főegyházmegyei Levéltár NM EA Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994 Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. BERECZ Mátyás 2000 Kápolna 1848-1849-ben. In: Bán Péter (szerk.) Kápolna története. 169-192. BORI Árpád 2003 A honvédhalmi kiskút története. In: Farkas Éva-Tarnai Mária (szerk.) Tófalu község kalendáriuma. 78-81. Tófalu. DOBSZAY László 1984 A magyar dal könyve. Budapest HARSÁNYI István 1985 Adalékok látomásirodalmunk történetéhez. In: Dankó Imre-Küllős Imola (szerk.) Vallási néprajz II. 190-217. Budapest. 88 EFL 869/1976. 89 EFL 869/1976. 382