Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Császi Irén: „Honvédhalmi Boldogasszony”. A tófalui szentkút szerepe a népi vallásosságban
A szobor történetét jóval korábbi időszakból ismerjük meg. „Egy hatalmas vihar kezdődött reggel egy gazdaember szántott még akkor nem volt ott semmi csak egy garád, a szántás közepén járt mikor három fele is lesújtott a villám, nagyon féltek az akkori emberek a villámlástól, mikor a föld végéhez értek, nyugodtak voltak a lovak, mikor megfordultak és beértek a földbe, megint nagyon félek a lovai. Felnézett az égre, felsóhajtott, Úr Isten ugyan, innen hogy menekülünk meg. Mikor kiszántotta az utóját és látta, hogy ott a garádnál mindig megnyugszanak a lovak, akkor azt mondta, hogy ezt a darab részt a Szuzanyának adja. A férfi meg a lovai megmenekültek, ennek emlékére a Szuzanyának állított szobrot, nem volt szegény ember. A neve is rajta volt. Ahogy az ő lovai meg az ő lelke ott megnyugodott nyugodjék meg másoké is. A patkó nyomát sokáig látták a két lónak ott azon a környéken. Hiába esett az eső a patkónyomok sokáig ott voltak. Gyerünk üljünk biciklire menjünk a Honvédhalmi Máriához, mondtuk sokszor és mentünk. Mária nagyon tetszett, korona volt a fején, a Szűzanya annyi szenvedés után mégis kapott koronát ez a szobor nagyon tetszett nekem kislányként. Ott gyönyörködtem benne, ilyen szépet ki alkothatta, ki festhette, magamban gondolkoztam, hogy ad az Isten ennyi tudást valakinek. A szobor körül kovácsoltvas kerítés volt és orgonabokor vette körbe. 1952-ben 10-14 éves koromig jártam oda, még akkor kiszöktünk, akkor már kezdett az a világ lenni, hogy szökdécselni kellett. Nem mertük mondani, hogy Honvédhalmára megyünk, azt mondtuk ha kérdezték, hogy gyöngyvirágért megyünk az erdőbe. Háború után 1946 vagy 1947-be vitték ki ezt a szobrot. Mi örültünk, hogy volt. " 73 „Antal Józsefné Simon Annus néni virágozta a Honvédhalmi Máriát itt a kerecsendi templomban.. " 14 Szent Anna szobor (Erdőtelek templomkert) Szent Anna kezében könyv (Ószövetség) melyet a mellette álló gyermek Máriának mutat. Erdélyi Gergely felsőtárkányi zarándoklatvezető feljegyzései szerint a Szent Anna szoborra hálaadomány, áldozati adomány és búcsúi ajándék bevételeit fordították 1973-1974 között, a felsőtárkányi hívek hozzájárulásával. Bonivárt Sándorné 1938. Kerecsend. Molnár Sándorné Román Rozál 1920. Kerecsend. 373
