Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Császi Irén: „Honvédhalmi Boldogasszony”. A tófalui szentkút szerepe a népi vallásosságban
1848-49-es kápolnai csatában elesett honvédek tiszteletét mutatja a Honvédhalmán elhelyezett két márványtábla. Az egyik a Tábori béke oltáron „A hősök emlékére" felirattal, a másik a Barlang kápolnán „az 1848-as csatában szabadságunkért elesett hősök "emlékére olvasható. A második világháború után hatósági tiltások léptek életbe a vallásos ünnepek, körmenetek, búcsújárások visszaszorítására. Ennek ellenére 1945 és 1948 között nőtt a zarándoklatokban résztvevők száma, tiltakozásul az erőszakos vallásellenesség miatt. 58 Ebben az időben, 1948-ban erősödik fel és 1975 novemberéig tart a honvédhalmi szentkúthoz vezető zarándoklat. Az egyház hivatalosan nem támogatta a kegyhely kiépülését. A kegyhely bezárásának határozata az Állami Egyházügyi Hivataltól indult el. Az egyház által jóvá nem hagyott kegyhelyen, nem egyházi területen, az ivásra alkalmatlan kút vize fertőzöttnek tekinthető. 59 A vallási érzület túlkapásának látták az egri Főegyházmegyei Hatóságnál is. 1975 októberében Bánk József érsek körlevelet adott ki, amiben felszólította a híveket, hogy ne látogassák a megtévesztő ál-kegyhelyeket, látogassák inkább a régi jóváhagyott kegyhelyeket, ahol szentmisén vehetnek részt a pappal, ott gyónáshoz és szentáldozáshoz járulhatnak. A honvédhalmi kiskút köré engedély nélkül állított szobrok elszállítására hívta föl a hívek figyelmét. 60 A körlevelet 74 plébánia kapta meg és a kézhezvétel utáni vasárnapon homilia helyett kellett felolvasni. A szobrokat világi hatóságok szállították ideiglenes helyükre, az erdőtelki és a kisnánai plébániákra. Erdőtelekre a plébánia levelek alapján az alábbi szobrok kerültek, Magdus József féle kőkereszt, Szent Anna szobor, Jézus szíve szobor, „01vasós" Mária szobor. Magdus József kőkeresztjét a tófalui temetőbe állították, veje Sáfrán József kérelmére. 61 Az erdőtelki plébános a „Hányi, Szent Anna" búcsú miatt kérelemmel fordult a Főegyházmegyei Hatósághoz, melyben kérte, hogy a Szent Anna, az Olvasós Mária és a Jézus szíve szobrokat, amennyiben nem jelentkezik igazolt tulajdonosa, a templomkertbe helyezhesse. 62 A Kisnánára szállított szobrok közül a Mennyország Királynője szobor, a kerecsendi hívek kérésére, a kerecsendi templomba került. 63 A kereszt Kisnánáról Felsőtárkányba szállítására az állító, Bakondi István engedélyt kapott. 64 A Krisztus Király szobor és a Molnár Miklósné féle fakereszt a kisnánai templomkertbe és temetőbe lett fölállítva. Az alábbiakban a szakrális kisemlékek neve mellett jelezzük jelenlegi hollétét is. 58 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor-SZILÁRDFY Zoltán 1994. 308. 59 EFL 869/1976. 60 EFL 869/1976. 61 EFL 254/1976. 62 EFL 364/1976. 63 EFL 2457/1976. 64 EFL 253/1976. 368