Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Császi Irén: „Honvédhalmi Boldogasszony”. A tófalui szentkút szerepe a népi vallásosságban

képre, azzal borította be a fülkében lévő Mária képet, megjelent a Mária ott. "

55 „ Feldebrőről Margit néni járt oda, ő öltöztette a képet, ő rakta rá a fátyolszerű dolgokat. "

56 A honvédhalmi kegyhely építése, szobrok, képek állítása a kútnál meggyógyult zarándokokhoz és két kiemelkedő búcsúvezető nevéhez kötődik. Az első műkőből készült hálaemléket a kápolnai kőfaragó Magdus József készítette 1954ben. A műkőbe helyezett Piéta márvány dombormű Simontornyai szobrász munkája, melyen 1956-os évszám olvasható. Ezt követték a Mária szíve és Jézus szíve szobrok 1959 és 1964-ben, valamint egy kőkereszt. Alkotójuk a provinciális mesterek közé tartozott. 1972-től Erdélyi Gergely felsőtárkányi és Csöke János egri búcsúvezetők fogták össze és tartották kézben a szoborállítás mozzanatait. Erdélyi Gergely 1973-tól dokumentálta a hívek hozzájárulását, az áldozati adományokat és a búcsúi ajándékokat, melyekből a szoborrendelés és állítás költségeit fedezték. A szoborrendeléssel a megyében már jól ismert Máriahegyi János budapesti szobrászművészhez fordultak. Idős Máriahegyi (Miereisz) János az egyházi szobrászatot 1920 körül kezdte. Öccsét, Ferencet is maga mellé vette, aki a gipsz szobrok festését kitűnően végezte. A háború előtt a templomi szoborrendelésük nagyon fellendült, több mint tíz alkalmazottal dolgoztak. Ifj. Máriahegyi János szintén a szobrászat felé fordult, Stróbl Alajos tanítványa volt a főiskolán. Édesapja halála után az egyházi szoborrendeléseket is vállalta. Két műkő szobor: Krisztus király, Szent Anna, egy festett Madonna gipszszobor, egy fakeresztre szánt korpusz, illetve a szobrok feliratos márványtáblái kerültek Honvédhalomra tőle. A hivatalos egyházi szemlélethez való ragaszkodást mutatja a szoborállítók igénye a szobrok megszentelésére. A szobrok szentelése Budapesten Máriahegyi Thököly utcai műhelyében, illetve udvarán történt. A Bosnyák téri templom akkori plébánosa végezte a szertartást. A Krisztus Király szobor átvételére és megszentelésére a megrendelők közül tízen utaztak el. A szentelésre a szobor elé gyertyákat, szent képet, feszületet és vázában virágokat helyeztek. Az Oltár, a mellette álló Szentháromság szobor és a Barlangkápolna a szentkút kultuszának utolsó évében épülhetett. A szentkútról őrzött fotók és elmondások alapján a mellékelt rajz szemlélteti a kegyhely szobrainak elhelyezését.

57 A szentképek és szobrok mellett a Kossuth kultusz legnépszerűbb ábrázolását, Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek fölött с olajnyomatot is elhelyezték az ácsolt tető oszlopára. A képet a feldebrőiek vitték Honvédhalomra. Az 55 Takács István 1913.Tófalu. 56 Hajdú Józsefné 1930. Kápolna. 57 Szabó József érseki titkár és Erdélyi Pál szíves közlése nyomán. 366