Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Császi Irén: „Honvédhalmi Boldogasszony”. A tófalui szentkút szerepe a népi vallásosságban

nekesek vezetésével tartott ajtatossagokon Mária volt a középpontban. Meghúzták a harangot, beköszönő imát mondtak, a fájdalmas olvasót imádkoztak közösen, majd egyénileg végezték ájtatosságaikat. „Minden vasárnap van ott búcsújárás és hordják a szentkút vizét. Ahogy közeledtek a szentkúthoz litániát mondtak. Odaérve Róza mindjárt fogja a harang kötelét beharangoz. így kell, most már én harangozzak, így szokás, aki idejön először meghúzza a harang kötelét, szépen csengő kis harang van jó magosán erős vasállványokon zöldre festve a tetőrész is, kis tisztás közepén a kút. 4 vagy 5 betongyűrű van a kútba. Van másik forrás is, első második és kelet felé a harmadik, így lesz a Szent Háromság forrása. "

10 „Mikor kimentünk háromszor kellett körülmenni a kút körül, úgy álltunk meg a szobor előtt, úgy imádkoztunk, Miatyánkat, Üdvözlégy Máriát, fohászkodtunk bizony mindig akkoriba is, majd húztuk a vizet. Van, akinek fájt a lába, kivették a vizet vederbe, a lábukat mosták benne a kút körül... "

n „Ahogy szokták a misét mondani, énekeltek pap nélkül, előtte húzták a harangot"

12 Búcsúvezetők, énekes emberek, a kegyhely gondozói A zarándokutak szervezése, vezetése a búcsúvezető feladata volt. Legtöbbször a búcsúvezető azonos volt az előénekessel. Vezette az ájtatosságokat, jól ismerte az énekeket, imákat. Ha nem rendelkezett megfelelő énekhanggal átadta az énekvezetést az előénekesnek. A honvédhalmi szentkúthoz Felsőtárkányból, bérelt autóbusszal érkeztek a hívek. Erdélyi Gergely (1904-1977) felsőtárkányi búcsú vezető 1971-től szervezte az utazásokat, kezelte a búcsús csoport közös pénzét, koordinálta és maga is részt vett a szoborállításokban és az építkezésekben. Feljegyzései alapján 1971 és 1974 között 16 autóbuszos zarándoklatot szervezett Felsőtárkányból Honvédhalomra. A kegyhelyre állított szobrok (Krisztus király, Szent Anna, Madonna) megrendelését, szállítását és felállítását Erdélyi Gergely tartotta kezében. Szervezte a szoborállításhoz szükséges építőanyagok szállítását és a szobrok fölé emelt tetőzet építését. A Tábori béke oltár a Barlang kápolna építése, a fakereszt állítása, ülőpadok és létra készítése 1973 és 1975 között Erdélyi Gergely szervezésében történt. „Honvédhalmi szent helyre Barlang kápolnát akarunk építeni áldozati adományból a hívek segítségével 1974. VII. hó 13-tól. " olvasható feljegyzései között az adományozók névsorával és az adományok összegével együtt. Segítői fia Erdélyi Pál, barátai Csöke János, Paróczai László és a kegyhelyre érkező zarándokok voltak. 10 Berényi Andrásné NM EA 13931. 11 Semperger Péterné Román Mária 1927. Kerecsend. 12 Erdélyi Pál Kerecsend. 340