Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Császi Irén: „Honvédhalmi Boldogasszony”. A tófalui szentkút szerepe a népi vallásosságban

Az akkori rendszer településpolitikája, vallásellenessége a tófalui szentkút fénykorának 1975-ben véget vetett. Az egyház által jóvá nem hagyott kegyhelyet, a környező falvak lelkészei sem nézték jó szemmel. Nem ismerték el a népi kezdeményezésre létrejött, nagy tömegeket vonzó, méreteiben is gyorsan növekedő szoborcsoportokból álló szent helyet. A szobrokat az állíttatok kérésére a helyi és környékbeli papok sem szentelték föl. A kút vizét bevizsgáltatták, a KÖJÁL fertőzőnek találta. Érseki körlevélben szólították fel a megye településeinek zarándokait, a szobrok elszállítását kérve, majd karhatalommal felrobbantották az ott maradt építményeket. A kúthoz vezető zarándoklatokat betiltották, a búcsúvezetőket és a szent kutat gondozó aszszonyokat megfélemlítették. A korabeli sajtó megnyugvással állapítja meg, hogy „a tófalui kutat és a »szentségével« való üzérkedést, lélekmérgezést felszámolták. "

8 Honvédhalomra érkezés, ájtatosságok, cselekedetek A kegyhelyre történő gyalogos, később autóbuszos zarándokút előkészületekkel kezdődött. A közeli településekről (Kerecsend, Tófalu, Kál, Aldebrő, Feldebrő) gyalogosan tették meg az utat a Honvédhalomig. A Honvédhalomra zarándoklók 1948 és 1975 között az alábbi településekről érkeztek: Felsőtárkány, Eger, Kerecsend, Demjén, Egerszalók, Egerszólát, Kisnána, Domoszló, Füzesabony, Poroszló, Sarud, Besenyőtelek, Maklár, Kápolna, Tófalu, Aldebrő, Feldebrő, Erdőtelek, Hevesaranyos, Kompolt, Vécs, Jászság. A felsőtárkányi búcsúvezető a mise után kihirdette az indulás idejét, a jelentkezés sorrendjében beszedte a pénzt az útiköltségre, és megrendelte az autóbuszt. A felsőtárkányiak Egerbe érkezve a bazilikában meggyóntak, megáldoztak, vagy a kerecsendi reggeli szentmisén vettek részt, s innen folytatták útjukat a honvédhalmi kegyhelyre. Erdélyi Gergely felsőtárkányi búcsúvezető 1972-től 1975-ig füzetlapokra, papírcetlikre készített saját kezú feljegyzései tudósítanak a zarándoklatok rendszerességéről, a résztvevők létszámáról és az autóbuszköltségről. A csoportosan látogatott kerecsendi szentmise után az autóbusz a Honvédhalomra vezető földútig szállította a híveket. Innen gyalogosan a rózsafüzért mondva érkeztek a „kiskúthoz". Vasárnaponként processzióval vonult ki ide Tófalu, Kápolna, Kerecsend és Feldebrő katolikus népe. „ Odafelé a rózsafüzért mondta Viktor néni, mikor a temető mellett elmentünk aztán kezdtük az imádságot. "

9 Hétköznap is kijártak, gyalogosan vagy kerékpárral tették meg az utat a környékbeli településekről. A zarándokok a kút háromszori megkerülése után a Fájdalmas Anya képe vagy a szobrok elé vonultak. Pap nélkül, búcsúvezetők, előimádkozók, előé8 Tükör 1975. 9 Takács István 1913. Tófalu. 338