Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Zábrátzky Éva: A siroki kő felhasználása a XIX–XX. század folyamán
Összegzés A kőfaragás a néprajzi kutatások egyik elhanyagoltnak mondható, későn felfedezett területe. Főleg a népi építészet, és a temetők művészete kapcsán került a kő a néprajzi irodalom látóterébe. Az 1970-es években születtek az első tanulmányok a kő megmunkálásáról Molnár István, Sándor Ildikó, majd a 80as években Hála József tollából. Megyénkben Bakó Ferenc munkái foglalkoznak a kő szerepével a népi építészetben, az Egerhez közel eső Bükk-alja kőfaragó központjairól pedig Viga Gyula munkái tájékoztatnak. 28 A kőből készült tárgyakban korábban az egyházi, polgári tárgykultúrát vélték felfedezni, holott az egyes falvak, tájak kőmunkái helyi jellegzetességeket hordoznak formájukban, díszítésükben. (Az egymáshoz közel eső Sirok és Tarnaszentmária kőmunkái is különböznek egymástól: Sirokban nem ismerik a kapuoszlopokat összekötő szemöldökgerendát, ami Tarnaszentmárián gyakori.) A „magas művészet" hatása természetesen nem elhanyagolható, a mesterek, segédek városi építkezéseken, műhelyekben való munkavállalása után tapasztalataikat felhasználták az otthoni falusi környezetben is, de ez kölcsönhatás a népművészet egyéb területén is jelen volt. A népművészeti vonatkozás mellett egy társadalmi réteg életformája is a szemünk elé tárult: a kőfaragóké. A kő adta lehetőségek a divat által gerjesztett nagy keresettséggel párosulva egy széles iparos réteget teremtett a paraszti közösségben, ami napjainkra szinte teljesen kihalt. A kőből készült készítmények még meghatározóak Sirok utcaképében, ám számuk egyre apad. A lebontott házak díszes oszlopait, őrköveit műkereskedők vásárolják meg, egy részük ilyen úton Németországba kerül. A hagyományos technikák is feledésbe merülnek, ezért sürgető a még látható faragványok feltárása a megye többi kőfaragó központjaiban és ezek vonzáskörzetébe tartozó településeken is. Ezáltal kirajzolódhat az egyes települések munkamegosztása és a kőfaragó központok közötti esetleges kapcsolatrendszer. 28 JUHASZ Antal 1991. 620-621. 318