Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Zábrátzky Éva: A siroki kő felhasználása a XIX–XX. század folyamán

A siroki kőből előállított tárgytípusok készítését alapvetően meghatározta a kő minősége, faraghatósága, időtállósága. A hegyek és az abban rejlő kőzetek adta lehetőség kihasználását Viga Gyula a következőképpen értékeli: „... a kővel való bánni tudás - geográfiai-kőzettani feltételek hatására - a népesség egyik alapvető alkalmazkodási formája, kulturális válasza a hegyvidék táji kihívásaira."

3 A sirokiak megtanultak bánni a helyben található kőzetekkel, olyan színvonalra fejlesztették, hogy munkáik nem csak Heves, hanem Borsod és Nógrád megyében is elerjedtek. A siroki kőbányák A siroki kőbányászat eddig ismert első említését egy 1836-ban keltezett levél őrzi, amelyben a helyi plébános kérelmezi a leégett kántorlak és iskola helyreállítását. Az alapanyagot is meghatározza: „mivel létezik ezen a helyen egy kőbánya ", siroki kőből tervezték meg az épületet, melynek költségvetése a kő árát is tartalmazza.

4 Az 1837-es elkülönözési és tagosítási peres eljárás kapcsán is szerepel az egyik bánya. A per 1867-ben fejeződött be, a peregyezség alapján a pincekúti kőbánya közös maradt.

5 Fényes Elek 1847-ben így ír róla: „nevezetes kőbánya, melyből zöld, vörös és sárga színű köveket ásnak"

6 1895-ben Tolnay Festetich Andor gróf felhívására Magyarország bányáiról felmérés készült a megyei közigazgatási hivatalok segítségével, melyek beszerezték, és a Földtani Intézetnek elküldték a területükön fellelhető kőzeteket és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb információkat. A következő kérdésekre válaszoltak: ,,J.) A bányatulajdonos, esetleg a bérlő neve, lakása, és a bánya megnyitásának az éve? 2.) A bánya helyének pontos leírása, annak a községtőli távolsága és fekvése? 3.) A termelt kövek átlagos és maximális nagysága? 4.) Nyers vagy faragott állapotban miféle czélokra használtatott a bánya kőzete eddigelé?" A felmérés eredménye Schafarzik Ferenc 1904-es művében jelent meg. A Sirokhoz tartozó Kőkút-pusztáról két kőbányát említ a szerző, mindkettőből útkavicsozáshoz használt követ bányásztak. Sirok község határához három, szürkésfehér dácittufát termő bányát sorol: 3 VIGA Gyula 1985. 7. 4 EFL 1835/1836 5 SOÓS Imre 1975. 438. 6 FÉNYES Elek 1847. II. 242. 302