Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Paládi-Kovács Attila: Népművészeti örökségünk – Heves megye

Paládi-Kovács Attila NÉPMŰVÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK - HEVES MEGYE A népművészet közkeletű fogalom, a szó megfelelőit a magyarnál elterjedtebb nyelvek is használják, pl. die Volkskunst, Folk Art, decorative folk art.

1 A fejletlenebb társadalmak művészetét régebben a primitive folk art, később a tribal folk art (törzsi művészet) megnevezéssel különítették el a régi civilizációk, így Európa népeinek hagyományos köznépi művészetétől. A fogalom tehát egyetemes és a pápuáktól az eszkimókig minden nép létrehozta a maga sajátos művészetét, s mindnek helye van az emberiség kulturális örökségében.

2 Ezen a ponton azonban érdemes megállni, s figyelmeztetni, a népművészet szóösszetétel tágabb és szűkebb értelmezésére. Tágabb értelemben véve az egész népi műveltség minden esztétikai értékű tartományát beleveszik, tehát a népköltészet, a népzene, a néptánc, a népviselet is a népművészet kategóriájában helyeződik el. Szűkebben értelmezve az un. díszítőművészet, a tárgyak művészi megformálása jelenti a népművészet fogalmát, miként az a mostani kiállítás címében is olvasható. A díszítőművészet azonban - noha az angol is használja - meglehetősen pontatlan kifejezés. Helyesebb tehát esetünkben a tárgyalkotó népművészet kifejezés használata, hiszen a művesség, a szépség, az esztétikai érték nem csupán a tárgy díszítésében jelentkezik, de az anyagában, a készítés technikájában, a tárgy alakjában, megformálásában is kifejezésre jut. Általában véve ünnepi szertartásokhoz, szokásokhoz kötődő, a mindennapi használatból kivont, megkímélt, s ezért hosszú életű tárgyak tartoznak a „néphez" sorolt társadalmi rétegek „reprezentációs szférájába". Mindamellett a mindennapi élet tárgyai, sőt a munkaeszközök sem zárhatók ki a népművészet köréből, mert az esztétikai igények még azok megformálása, díszítése kapcsán is érvényesültek. Élt a használati tárgynak „szépnek, formásnak kell lennie" íratlan parancsa. Ezért a kocsi vasalása, a járom vagy a lószerszám, a 1 Elhangzott a Népművészeti örökségünk - Heves megye idó'szaki kiállítás megnyitóján 2004. április 2-án, Egerben, a Dobó István Vármúzeumban. 2 Zárójelben meg kell jegyezni, hogy magyar kutatók igen sokat tettek a távoli népek ún. törzsi művészetének felderítése, anyagának összegyűjtése, megó'rzése és értelmezése, publikálása érdekében. Lásd BODROGI Tibor e tárgyról megjelent könyveit. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2005. 287