Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Domán Júlia: Doktay Gyula hagyatéka a Hatvany Lajos Múzeumban I. A múzeumalapítás körülményei

A régészeti és helytörténeti emlékek gyűjtögetését Révász József

1 rendőrkapitány kezdte el, akit 1920-ban helyeztek az akkor nagyközségi rangú településre azzal a feladattal, hogy megszervezze és vezesse a közbiztonságot felügyelő rendőrséget. Hamarosan bekapcsolódott a közéletbe és 1924-ben egyik alapítója lett a Közművelődési Egyesületnek. Révász 1963-ban Doktay Gyula kérésére megírta visszaemlékezését az első múzeum keletkezésének körülményeiről: „Kezdem azzal, hogyha még az ókorban élnénk, Diana istenasszonynak oltárán mutatnék be hálaadó áldozatot, mert ő vezetett vadászat közben azokra a területekre, hol a szó teljes értelmében ropogtak talpam alatt az eke által felszínre hozott, összetört cserépedények darabjai /Sashalom, Dukesz-tanya/. "

2 Az így talált cseréptöredékeket a Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályán vizsgáltatta meg, ahol megállapították azok avar kori eredetét, és bíztatták a lelkes amatőrt a leletek további gyűjtésére. Ásatásai három területen vezettek komolyabb eredményre: a téglagyár környékén csontokat és cserépdarabokat, a temetőtől északra fekvő területen és a bikaistálló (kb. a mai Zrínyi utca eleje) melletti dombon főként urnákat találtak. Archeológiai szempontból a legszebb eredményt a strázsahegyi ásatások eredményezték. Révász József érdeme ebben annyi volt, hogy a feltárandó területet megjelölte, az ásatást Tompa Ferenc régész végezte. Révász érdeklődése nemcsak a régészeti leletekre, hanem a település történeti és néprajzi emlékeire is kiterjedt. Elhatározta, hogy a lakosság adományaiból megörökíti az 1860-as évek hatvani viseletét. Később a Hatvan környéki községek lakosaitól is felvásárolta a régi ruhákat, amiket az e célra készíttetett férfi és női bábukon mutatott be. Súlyos gondot jelentett az összegyűjtött leletek elhelyezése. A kisebb tárgyak a Hatvány Endre által ajándékozott üveges szekrényekbe kerültek, a régi pénzek szekrényét Révász József öccse, Kálmán adományozta a gyűjtemény számára. Végül a kis múzeum a rendőrség épületének egyik termében kapott helyet. Az 1930-as évek elején a múzeumszervező- és gyűjtőmunkában Révász egyedüli segítsége Doktay Gyula volt, aki ebben az időben még mint építészmérnök szakértő Pesten tartózkodott. 1936-ban viszont ecetgyár alapítására kapott engedélyt hatvani háza kertjében, s ez időtől kezdve aktívabb szerepet tudott vállalni a múzeumi gyűjtemény gyarapításában. 1939-ben Révász áthelyezésével ő vette át a „múzeumvezető" szerepét. 1 Hatvani lexikon 1996. 315. 2 HLM Adattár 2005.1.1. 280