Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

felemelkedett és tehetős várossá vált, más települések egyéb kedvezőtlen körülmények hatására elszegényedtek, azonban a megszerzett jogállást, illetve privilégiumaikat továbbra is megtarthatták.

6 Ezen kívánt tehát változtatni a jogalkotás oly módon, hogy a települések gazdasági teljesítőképességének mértékéből következett a helyi közigazgatási szervezet összetétele. Elsőként a legjelentősebb szabad királyi városok és további 21 felsorolt város helyzetét rendezték az 1870. évi XLII. te. értelmében úgy, hogy önálló törvényhatósággá emelték őket (törvényhatósági jogú városok). Ezen városok köre azonban az 1876. évi XX. te. rendelkezései alapján jelentősen szűkült. A korábbi mezővárosok illetve a falvak jogállását az 1871. évi XVIII. te, az ún. első községi törvény szabályozta. így a már említett törvényhatósági jogú városok csoportja mellett három kategória jött létre: 1. rendezett tanácsú városok: a törvény által megszabott közigazgatási szervezettel, rendezett tanáccsal rendelkeztek; 2. nagyközségek: rendezett tanáccsal nem bírtak, de a törvény által rájuk ruházott teendőket saját erejükből teljesíteni tudták, vagyis önálló jegyzőt tartottak; 3. kisközségek: a közigazgatási teendőket önerőből ellátni nem tudták, ezért más településekkel szövetkezve körjegyzőségeket alkottak.

7 A települések többek között határozhattak saját belügyeikben, szabályrendeleteket alkothattak, rendelkezhettek a település vagyona felett, községi adót vethettek ki, és hajthattak be. A rendezett tanácsú városok elnevezésükből adódóan jóval nagyobb közigazgatási apparátust voltak képesek fenntartani, mint a nagyközségek, valamint kiterjedtebb rendészeti jogkörrel rendelkeztek, és gyakorolhatták az árva- és a gyámhatóságot. A rendezett tanácsú városok közvetlenül a megye ellenőrzése alatt álltak, míg a nagy- és kisközségek egyben a járási igazgatás keretéhez is tartoztak, a megyei törvényhatósággal a járási (fő)szolgabírón keresztül érintkeztek. A törvény átmeneti rendelkezései az általános előírásoknak megfelelően a településeket besorolták az új kategóriák szerint. Amíg a községek a törvény szerinti szervezetüket létrehozták, az elsőfokú bírói hatósággal felruházott mezővárosok rendezett tanácsú városokká, az önálló jegyzőt tartó települések nagyközségekké (Hatvan), illetve a közös jegyzővel rendelkezők kisközségekké váltak.

8 A törvény 1872-es végrehajtási utasításából azonban az is kiderül, hogy a helységeknek lehetőségük nyílott arra, hogy más jogállású településként szervezzék újra közigazgatásukat; ehhez a törvényi előírásoknak megfelelően kérvényt kellett eljuttatniuk a megyei törvényhatóságon keresztül a belügyminiszterhez. 6 GYIMESI Sándor 1975. 145. 7 PÖLÖSKEI Ferenc 1992. 21.; KAJTÁR István 2003. 130. 8 SARLÓS Béla 1976. 111. 253