Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században

egyszerű architektúrájú épület, a kapu fölött kőkonzolos erkéllyel. A képen az erkélyajtó fölött a falból egy kis kiemelkedés látható, amely valószínűleg az Almásyak címere. A kor szokásának megfelelően ugyanis a nemesek residenciális házuk homlokzatára föltetették címerüket. így volt ez nem csak az Almásyak, de az Orczyak, Hallerek vagy Grassalkovichok esetében is. Az épület földszintjén, az utca felé boltok nyíltak. Ismét azt kell mondanunk, hogy a XVIII. század második felétől szinte természetes volt, hogy a földesurak illetve más nemesek piactéri házuk utcai frontján boltokat alakítottak ki, melyet azután görög illetve zsidó kereskedőknek adtak bérbe. Mint a XIX. század közepén készült kataszteri térkép is mutatja, az épület mögött angolpark típusú kertet hoztak létre, amely kinyúlt egészen a mai Pap Melkhizedek utcáig. A két Almásy residencia - a Bene utcai és a Piac téri - kertjein keresztül egymáshoz kapcsolódott, biztosítva a korlátlan érintkezést a család tagjai között.

115 A gyöngyösiek által ismert Almásy-ház (a mai Felsővárosi Plébánia) - illetve ennek a mainál sokkal kisebb elődje - 1752-ben Almásy II. János legidősebb fiának, Almásy I. Pálnak a residenciája, s csak jóval később, az 1780-as években nyerte jelenlegi alakját. Ezen a területen, a Bene utcában először Almásy II. János Grassalkovichtól vásárolt egy keskeny telket, amelyen, szemben az iskolával, felépíttette - a ferencesek História Domusának 1769-es bejegyzése szerint - emeletes rezidenciáját. Ezt az épületet 1754-ben kelt végrendeletében fiára, I. Pálra hagyta. A területet már ő, (I. Pál) egészítette ki 1752-ben egy, a várostól megszerzett káplánsági telekrésszel. Erről így ír Gyöngyös város Prothocolluma: „Ordinarius Bíró Úrpreponálván Tttes Almásy Pál Úr kívánságát, melly abbúl állott, hogy néhai Gyulai Úr háza féle mellett való darab földeit azon kőházig mellyben most a Város harangozója Kőrősi Joseph lakik, melly darab földnek szélessége tészen 3 ölet, a hosza pedigll Vi Ölet adné s engedné a N. Tanács о Kglk mivel már Metghos Grojf Barkóczi Ferencz Úr eő Excellentiája contentiált azon említett darab földnek eladására; csak a N Tanács alkudgyon meg ttlált (titulált) Tttes Almásy Pál í/r(ral) mintis ezen aláb meg írt conditiok alatt száz idest 100 rhen forintokban resolválta és oda engette a N. Tanács. "

116 1774-ben a kincstár végezte a feloszlatott jezsuita rend birtokainak becslését. A rendház épületét, amely a gimnáziummal szemben állt 14 253 forint 6 2/2 dénárra becsülték. A vagyonhoz tartozott még a rendházzal szemben, az Almásyak háza mellett egy bormérő - évi átlag 165 akó borral - és a bognárház évi 30 forint bérleti díjjal. A rendé volt a Sólymos utcai malom, a Kismalom nyolcad része, egy szőlő, 35 holdnyi szántó, egy ser115 B. GÁL Edit 2002. 10. 116

HMLV-101/a5.köt. 184. 245