Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században

Vécs A település a XVII. század végén lakatlanná vált, s csak 1701-ben telepíti újra 16 jobbággyal Almásy János. Az 1715-ös összeírásban curiális faluként szerepel, ahol 5 jobbágy és 5 zsellér lakik. Ezek évenként más-más helyen szabadon foglaltak feltörésre alkalmas gyepet a nyomás nélküli határban. Mivel Vécsen rét nem volt az 1549-ben pusztává vált Felfalu határába jártak szénát kaszálni. 1737re a település, adót fizető jobbágyfalu lett. 60 évvel később, 1767 körül Almásy megkezdte saját gazdaságának kialakítását, amelynek alapját, a jobbágyoktól elvett rétek és szántóterületek alkották. Erről a vécsiek az úrbérrendezés idején a 9 kérdőpontra adott válaszukban ezt mondták: „Amely földeket és réteket az uraság mostanában bír csak három esztendeje vette el tőlünk a rétekkel együtt. " 1770ben a rendezés során 13 huszonkét holdas, 24 tizenegy holdas és 11 kétholdas gazdát vettek jegyzékbe. Az úrbérrendezés során a másodosztályú falvak közé sorolták.

98 Mind Vécs, mind a hozzá tartozó Felfalu puszta jó terméshozamot biztosított az uraságnak. Az 1787-es elszámolás szerint dézsma búzából 184 csomó, árpából 7 boglya, zabból 14 boglya volt az uraság haszna. Felfalun ugyanekkor 109 csomó búza, 9 kalangya árpa és 51 kalangya zab termett. Ugyanitt a táblákon kívül mindenkor fönnmaradt 200 köböl alá való föld, amely őszi vetés és tavaszi alá és kukoricásnak ki szoktak adni. 1786-ban 252 kila csöves kukorica került így a földesúri vermekbe." A II. József-kori katonai felmérés idején egy szilárd falú temploma van, útjai pedig szilárd alapúak, tehát a hadsereg szempontjából kitűnően járhatók.

100 A XVIII. század végén a falu 76 házában 577 fő élt.

101 Zaránk 1701-ben Györky Ferenc eladta a települést Almásy Jánosnak és Mihályi Deák Pálnak. A falu ekkor népesült be újból szabadmenetelű taksás nemesekkel és majorsági cselédekkel. Ekkor majortelepülésként működött. Az 1715-ös országos összeírás 7 jobbágyot írt össze,

102 akik nagyon különböző nagyságú földterületet - 9 és 32 pozsonyi mérőnyit - műveltek, s 4-6 kaszálónyi rétet használtak.

103 Az 1730-as évekre lassan - a kiosztott földek és a gyarapodó igásállatok miatt -job98 SOÓS Imre 1975. 511. "HMLIV-l/l/9No. 25 100 CSIFFÁRY Gergely-B. HUSZÁR Éva 1999. 91. 101 P. KOVÁCS Melinda (szerk.) 1998. 102 Jobbágyok: Joannes Somodi, Franciscus Csintalan, Stephanus Éles, Stephanus Csintalan, Joannes Bessenyei, Martinus Barna, Joannes Csintalan. 103 MOLNszekció 1715. évi összeírás/In: 1715. évi országos összeírás-CD-ROM ARCANUM K. 2004./ 241