Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században

Puszta-Kengyel és Puszta-Tenyő. A község egyike a legrégibb magyar telepítményeknek. Minden valószínűség szerint eleinte Bala-Szentmiklós volt a neve, de régibb okleveleink, s történetíróink „Fanum S. Nicolai és Castellum S. Nicolai" néven említik.

89 A törökök 1685-ben kivonulva a településről felégették azt, s lakatlan maradt 35 évig. Az 1715-ös országos összeírásban még nem találjuk nyomát. Egy 1716-os összeírás szerint a Rákóczi szabadságharc idején már az Almásyaké volt, s a szomszéd praediumokkal együtt a debreceni marhakereskedők bérelték ki legelőnek.

90 Almássy János, a község földesura, 1720-ban kezdte meg - nagyrészt a felvidékről érkező armalis nemesekkel - a jelenlegi Törökszentmiklós betelepítését. Ekkor a pusztán lévő nemesi földeket kiosztották, ezért a lakosokat konvencionáriusoknak nevezték. Bél Mátyás ezt írja róla: „ Új telepítés, melyet Almássy János szervezett meg. Körülbelül hét éve szállták meg kálvinista magyarok - van imaházuk, prédikátoruk - azon a helyen ahol hajdan a török várat épített. Ugyanis hasonlóképpen vizek között kiemelkedő helyen áll. Hiszen nagyobb részét lápos tavak veszik körül, a többi részen, amerről meg lehet közelíteni, egykor igen nagy mélység volt. ... Ezen az egész vidéken ... csak itt találtunk gyümölcsfákkal beültetett kertet. ... Almássy János joghatósága alá tartozik, kinek katolikus kápolnája is van, ami a kálvinisták segítségével épült, ők hordták a követ azért, mert az uraság engedélyezte nekik vallásuk gyakorlását és egy imaházat. A település Szolnoktól délre esik egy mérföld távolságra, átellenben a Tiszán. "

91 A reformátusok 1727-ben vályogból templomot építettek, melynek helyébe épült 1789-ben a mostani nagy templomuk. A katolikusok részére 1748-ban állított Almásy János a török mecset helyére egy kisebbszem templomot, melynek helyébe épült későbben (1796-1803) a mostani nagyobb templom, mely nagyobbrészt szinte az Almásy család vallásos buzgalmának köszöni létét, s örökíti emlékét. A múlt század elején már az Almásy családot találjuk annak és az ahhoz tartozó kengyeli, sz. tamási és tenyői pusztáknak egész birtokában, mely arra későbben királyi adományt is nyervén, predikátumát is arról vette és a mely azt 1850-ig, mint osztatlan családi jószágot, bírta.

92 Szántófölde némi kevés szikkel vegyített, és észak-keletről igen csekély homokot kivéve, általában gazdag acélos fekete föld, mely híres tiszta búzát, kétszerest, árpát, zabot, repcét, kölest, tengerit, erős dohányt terem, de burgonyát nem, s rozs nem is vettetik. Legelője a szárazon szikes, a tiszai réten posványos, és árvízzel szokott elöntetni.

93 A mezővárosban évente három országos vásárt tartanak április 17-én, július 26-án és októ89 ALBERT Ferenc 1868 Яп: DVD Könyvtár IV. ARCANUM К. 2004./ 90 MOL UC 87: 54 Яп: Urbaria et Conscriptiones - CD-ROM ARCANUM К. 2004./ 91 BÉL Mátyás 2001. 181. 92 ALBERT Ferenc 1868 Яп: DVD Könyvtár IV ARCANUM К. 2004./ 93 FÉNYES Elek 1851. Яп: DVD Könyvtár IV ARCANUM К. 2004./ 239