Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században

Tárnáméra 1685-87 között a falu lakossága szétszéledt. Még 1696-ban is néptelen a település. Ekkor a Darvas és Ráday család tagjai birtokolták, de mind Méra mind Fogacs zálogban volt a Gyenge és Farkas családoknál, akik eladták Almásy Jánosnak és feleségének, Deák Juditnak. Az Almásy család birtokba iktatása 1701ben megtörtént. Ettől kezdve az Almásyak 200 éven keresztül birtokosai a falunak. Ebben az évben - 1701-ben - a faluhoz tartozó Fogacs pusztáról is készült összeírás, amely szerint a területet Zaránk helység lakói bérlik kaszálónak és szántónak, míg a legelők földesúri használatban vannak.

77 A Rákóczi szabadságharc idején, egészen 1711-ig a település újra elnéptelenedett. Az 1715-ös országos összeírás idején összesen 5 jobbágy lakta, akik 87 hold szántón és 26 kaszás réten gazdálkodtak.

78 1720 körül a két nyomásra osztott termékeny határ egy részén a földesurak majorüzemet létesítettek. Az Almásy-major központja Fogacs puszta volt. 1721-ben Tarnazsadányból egyszerre 5 család költözött át a méraifogacsi majorba, ahol jelentős juhtenyésztés folyt.

79 1727. május 10-én Grassalkovich Antal Kamarai igazgató utasítására a királyi tábla jegyzője Beniczky István összeírást készített. E szerint a faluban lévő 39 telekből 21 lakott, 13 déserta, 2 köztelek és 3 nemesi tulajdonban volt. A földet s a rétet évente egyenlő arányban osztották fel. A szántók 2 nyomásban, háromszoros magot adnak. A legelő kevés, ezért a szomszédban legeltetnek. Erdő nincs, csak cserjés, a tűzifát „ex montibus Matra dictus" pénzért veszik. - mondja az összeírás. A lakosság a telek után 1 máriást s 2 nap robotot ad, ami általában kaszálás. A kocsmáitatás a falué. Aliódium nincs, csak puszta allodiális földek. A 21 lakott sessióból 17 Almásy birtok, 3 Fáy és 1 Helebront. 17 desertából 7 az Almásyak tulajdona. Az iskola és a plébánia telke szintén Almásy-birtok volt.

80 1728-ban Szalay István a királyi tábla nótáriusa már 12 telkes jobbágyról és 5 zsellérről számol be. Jobbágyi szolgáltatásokként kilencedet, másfél napi robotot ír össze. A földeket két nyomásban művelik, a kaszáló kb. 24 szekér szénát ad. A legelő kicsi, csak 40 állatnak elég, ezért a környékbeliektől bérelnek legelőt.

81 Bél Mátyás utazásai során a következőket jegyezte fel Méráról: „Almásy János birtoka, semmi erdeje, semmi szántóföldje nincs, a rétjei szikesek, de népe nagy szorgalommal segít magán. Katolikus vallású, temploma és plébánosa van. "

82 1766ban Csernus István sókamarai számvevő készített becslést, mely szerint a két for77 MOL UC 117: 17 Яп: Urbaria et Conscriptiones - CD-ROM ARCANUM К. 2004./ 78 MOL N szekció 1715. évi összeírás /In: 1715. évi országos összeírás - CD-ROM ARCANUM К. 2004./ 79 SOÓS Imre 1975. 467-468. 80 MOL UC 152: 66 Яп: Urbaria et Conscriptiones - CD-ROM ARCANUM К. 2004./ 81 MOL UC 152: 71 Яп: Urbaria et Conscriptiones - CD-ROM ARCANUM К. 2004./ 82 BÉL Mátyás 2001. 193. 237