Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században

a Gyöngyös-pataknál. Erdei nincsenek, de örvendhet a szemben keleten lévő szőlőknek és a jó gabonatermőföldeknek. "

50 1742-ben a birtokközösségben élő öt földesúr (Orczy, Almásy, Hamar, Gosztonyi és Bajcsy) birtokfelosztást hajtott végre oly módon, hogy a szántóföldeket valamennyi földesúr részére birtokarányuknak megfelelően kötéllel kimérve sorshúzás szerint kihasították. A jobbágyházakat, az Almásy, Hamar, Gosztonyi és Bajcsy részen közösben hagyták, s csak 1746-ban Almásy kérésére osztották fel a belsőségekkel, szántókkal, az öreghegyi szőlővel, és a legelőből belső telek céljára lefoglalt pástos fundusokkal együtt. Az osztás során Orczynak 23, Almásynak 20, Gosztonyinak 4, Hamarnak 2 és Bajcsynak szintén 2 telek jutott. 1770-ben Borsy Anna részén 17 db 30 holdas és 8 db 2 holdas jobbágybirtokot találunk.

51 Az első magyarországi népszámlálás idején - 1784-1786 között 1033-an éltek a faluban. A házak száma 133, a háztartásoké 207 volt.

52 Halmaj Almásy János 1696-ban lett birtokos Halmajon, amikor Komjáti Ábrahám leszármazottai az itteni 9 lakatlan kuriális telküket reá ruházták. Halmaj puszta 1697-ben kezdett benépesülni, a főként Losoncról, Alsómányból és Rimaszombatból érkező földművesekkel, akiknek a letelepedéshez, s az állami adó megfizetéséhez földesuruk kölcsönzött pénzt. 1701-ben 21 felnőtt jobbágy férfi élt a településen. 1715-ben az országos összeírás a kuriális falvak közé sorolta, ahol ebben az időben 10 jobbágy és 5 zsellér lakott.

53 1770-ben az úrbérrendezés előtt az Almásy, Gosztonyi, Balogh, Sipos, Somodi és Csontos családok a birtokosok. A jobbágyszántó nagysága ekkor 357 kat.hold, az úrbéri rét 72 kat.hold. A faluban összesen 23 telkesgazda élt.

54 15 évvel később, a népszámlálás idején 50 házban 66 háztartást, összesen 312 lelket számoltak össze. Az I. katonai felmérés ezt írja a településről: „A templom szilárd falú. A Sári patak itt a falu közelében folyik, 45 láb magas partja van, szélessége 8-10 lépés, medre mocsaras. Az észak felé lévő erdő közepes törzsű tölgyes, több helyen bozóttal erősen kevert. A rétek csak esős időben ingoványosak. Az itt vezetőpostaút a többi úttal egyetemben az agyagos talaj következtében esős időben nehéz szekerekkel nagyon fáradságos. "

55 50 BÉL Mátyás 2001. 217. 51 SOÓS Imre 1975. 217-220. 52 P. KOVÁCS Melinda (szerk.) 1998. 22. 53 MOL N szekció 1715. évi összeírás /In: 1715. évi országos összeírás - CD-ROM ARCANUM К. 2004./ 54 SOÓS Imre 1975. 222-224. 55 CSIFFÁRY Gergely-B. HUSZÁR Éva 1999. 94. 232