Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

emlékére. Buzgó vallásos cselekedete szép példa a kuruc seregben tapasztalható, Rákóczi sugallta vallási toleranciának. Ugyanis Bácsmegyey evangélikus vallású volt.

261 Rákóczi az egyházügyi vagy a vitás vallásügyi beadványokat (kérvények, folyamodványok, ténymegállapítások, panaszok) továbbra is gondosan kezelte. Fentebb egy, az 1707. június 28-i, udvarnoki reformátusok panaszbeadványából idéztünk, amelyet néhány nap alatt új panaszbejelentések követtek. Ezek arra mutattak, noha észlelhető volt a vallási türelem a mindennapi életben, olykor-olykor felszínre törtek a korábbi megoldatlan, lappangó, vagy az új ellentétek. A szenátori bizottság elé került egyházi - vallásügyi panaszok között még mindig ott volt a templomok és egyéb létesítmények vagy javak ügye. A Torna vármegyei jablonkai reformátusok pénteki malomvámját a földesúr elvette; a barkai reformátusok a templomi szakrális tárgyakat, az almásiak az eszközöket kérték vissza a plébánostól; az Abaúj(vár) megyei kassai reformátusok a helybeli házukat, a hídvégardói és a garadnai részüket, a szepsi reformátusok a mádi szőlőjüket, a nagyidaiak a két vízimalom pénteki jövedelmét, az alsómislyei reformátusok a szabad templombajárást, a fancsaliak, enyickeiek és a fonyiak a templom és plébánia visszaadását, a heceiek a templomi eszközöket; a Zemplén vármegyei varannói reformátusok templomot és két falut, a szögiek, zomboriak és bottyániak templomot, a vekeiek a parókiát, a (király)helmeciek, tolcsvaiak, bodrogkeresztúriak és a tokajiak termőterületüket és dézsmarészüket; a Borsod vármegyei ónodi reformátusok a tizedet kérték vissza.

262 A templomvisszaadás késői esetére derül fény a Zemplén vármegyei Kucsiny (Alsóköcsény) község kérelméből. Lakóinak nevében Szentléleki András deák nyújtotta be Rákóczihoz 1709 nyarán: A luteránusok jogtalanul elfoglalták a katolikus alapítású templomot. Annak ellenére, hogy a helységben „ se luteránus, se kálvinista ember nincsen, mind catholicus és unitus (görög katolikus) lakja". A prédikátor kétszer vagy háromszor eljött, de nem voltak hallgatói (hívei). Nem is jár ide azóta se. Ők, a katolikusok viszont most olyanok „mint az barmok templom nélkül" - panaszolták.

263 A vezérlő fejedelem az orosz papokat a Kassán, 1708. március 26-án Zemplén vármegyéhez írt levelével vette pártfogásába. Megtiltotta a vármegyének, hogy adóvégrehajtókat küldjön a hátra maradó (adóhátralékos) orosz papok ellen adósságuk behajtására.

264 261 SZABÓ Adorján 1906. 47. Hivatkozik: Diarium Oecon. Collegi. Cassoviae 1709. jan. 2., jún. 11. Bácsmegyey Ádám a kassai ágyúöntő és laboratórium vezetője volt. 262 Összesítve közli BÁNKÚTI Imre 2003/1. 279-283. 1707. jún. 28. 263 BÁNKÚTI Imre 2003/2. 241-242. Rákóczi 1709. júl. 30-án megbízta szenátorait a kivizsgálással. Sárospatakon keltezett határozat. 264 MOL G. 19. A Rákóczi-szabadságharc levéltára. II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára. Fejedelmi Kancellária. II. 3. B. Fogalmazvány. 176