Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben
la aláírt egyházi személyi kinevezéseket (titokban) erősítse meg. Amikor ezt a levelet írta, még nem ismerte azt, a magyar papsághoz intézett, szeptember 2-i brévéjét, amelyben elmarasztalta a császár ellen fordulókat. Akik pedig új királyt akarnak választani (a mostani Habsburg király helyett, azokkal szemben mint „az apostoli szék iránti engedetlenek ellen fog eljárni". 2 ** Mindez ellenére titokban fogadta II. Rákóczi Ferenc követét XI. Kelemen, sőt fél évig a Vatikánban is marasztalta, a legkisebb eredmény nélkül. Közben 1707. december 2-án kelt brévéjében a pápa felszólította a katolikus papságot, hogy álljon el Rákóczitól. 249 Brenner fájlalva írta az 1708. március 8-án kelt zárójelentésében a vezérlő fejedelemhez: „Róma a világ közepe. A pápai trón bírói fórummá lett,... csak akkor fog ügyünkben kedvezően nyilatkozni, ha a császár... hatalmát a francia király ellensúlyozza... (De) a király nem vállalja ügyeink őszinte támogatását a római udvar előtt. " 25 ° 1709. január 15-én a pápa is és a császár is félre tette az egymás közötti ellentétet. Utána XI. Kelemen mindenben I. József állásfoglalását támogatta. Betetőzésül az augusztus 17-i brévében Keresztély Ágost esztergomi érseknek, hercegprímásnak a következő felhatalmazást küldte: „Kívánom, hogy... a törvényes királynak,... Józsefnek... engedelmeskedjenek... Kihirdetjük,... a lázadóknak... mindennemű egyházi javadalmak megfosztása terhe mellett büntetések a jelen irat publikálásának napja után egy hónappal lépnek érvénybe. .. Téged továbbá saját és Apostoli Szék tekintélyénél fogva részesítünk a minden ilyen jellegű vétség büntetése végrehajtásának hatalmában... " 251 1708-1710 között Dobozi Mihály István debreceni főbíró a magyar protestáns rendek és Rákóczi követeként tárgyalt a szabadságharc érdekében Poroszországban, Hollandiában és Angliában. 252 Lehet, Dobozi vitte Jablonski Dániel porosz udvari prédikátorhoz is II. Rákóczi Ferenc (Nagy)károlyban, 1708. október 18-án, latinul írt terjedelmes levelét, amelyben toleráns kiállással ismételten elítélt mindenféle vallási ellentétet: „Mióta népem ügyét felkaroltam, szívemen semmi sem feküdt inkább, mint a vallások viszályát, amelynek magvát a gonosz vetette, kiegyenlíteni és azokat viszont kölcsönös szeretetre birni, akik a keresztyénségről megfeledkezve, egymás iránt határtalan gyűlölettel viseltettek. " 253 Decemberben Dobozi vezetésével a magyarországi protestánsok képviseletében követséget indított az észak-európai protestáns államok vezetőihez, hogy diplomáciai segítésüket megszerezze. Sajnos a küldetés eredménytelen. 254 II. Rákóczi Ferencet sem a ka248 Uo. 249 Magyar Könyvszemle, 2002. 4. sz., 362.; KÖPECZI Béla: A Vatikán és a Rákóczi-szabadságharc 250 KATUS László 1996. 174.; MARCZALI Henrik 192?, 551.: Apápa 1708-ban kiátkozta a felkelődet. 251 Magyar Könyvszemle, 2002. 4. sz., 370.; KÖPECZI Béla: A Vatikán és a Rákóczi-szabadságharc. HERMANN Egyed 1973. 358. 252 KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes 2004. 676. Tárgyalása eredménytelen volt. 253 PRAY, Georgius 1806. 516-525. Rákóczi a követét Dobosy névvel írta. 254 BENDA Kálmán 1982. 545. 174
