Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

ni. Egyik volt az alsó-magyarországi, amelynek a római katolikus gr. Esterházy Dániel, a református Gyürky Pál és az evangélikus Gerhard György, a másik a felső-magyarországi, amelynek a római katolikus Kálmánczay János, a református Soós István és az evangélikus Zay Lőrinc lett a tagja.

235 Az 1708. évi sárospataki országgyűlés 14. törvénycikke már csak A nyilvános böjtről és a káromkodás kiirtásáról szólt, de ébren tartotta a szabadság érdekében folyó harc ügyét, kifejezve az összefogást és egyetértést a böjt tekintetében is: „Az összes országlakók... egész hadviselésünk lefolyása alatt (minden pénteken)... az alázatos., szívnek... vallásos odaadásában, a bűnbánat szentségével,... teljes kölcsönös egyetértéssel" böjtölni, (és a napot) - „kötelesek mind a római katolikus papok, mind más vallások szolgái... híveikkel együtt istentiszteleti cselekményben eltölteni" P

6 A törvénycikk a „teljes kölcsönös egyetértésre " számított, és épített, hirdetve az egyházak abbeli együttes cselekvését. Rákóczi publicisztikai munkája is a vallásügy - államügy érdekeit közelítette. Az 1706/1707-ben latinul írt és közölt Responsioja. (Felelete) válasz volt a fentebb említett szécsényi országgyűlésen a jezsuiták elleni intézkedések visszavonását kérő hat északnyugati vármegyének Supplicatiojéra (Kérvényévé). Mivel a Habsburgok támogatását élvező jezsuiták hatalmi terjeszkedésével szemben a katolikus ellenzék is egyetértett Rákóczi valláspolitikájával, a Responsio „a jezsuitaellenes katolikusság tiltakozása volt a (jezsuita) rend ellen - az egyház és az ország valóságos érdeke védelmében"P

1 A fejedelmi politika védése, terjesztése Rákóczi környezetében is fellelhető. Rákóczi által 1706-ban szepesi préposttá kinevezett Brenner Domokos a Peculiares principum Hungáriáé című, Lőcsén 1707-ben kiadott vitairatával védte meg a vezérlő fejedelem álláspontját. Abban az egyházpolitikai vitában, amelynek egyik sarokpontja volt a kegyúri jog kérdése.

238 Ráday Pál kancelláriai igazgató diplomáciai és egyházpolitikai vitairatot készített Memorandum címmel, és azt levélként I. Józsefnek ajánlotta. Ebben, az 1708 novemberében keltezett vitairatban a magyarországi protestánsok vallásszabadságát védte Rákóczi türelmes valláspolitikájának szellemében: „ Távozzék a keresztény szívekből a gyűlölködés, amely tüzzel-vassal pusztítja az ugyanazon Istent és egyazon hittételeket valló protestánsokat... "

239 Két-két megnyilatkozás a vezérlő fejedelemmel kapcsolatban álló római katolikus egyházi férfiak köréből: - Pyber László esztergomi prépostnak, almisiai címzetes püspöknek a megbízásából az egyházi tulajdon védelmében 1707-ben röpirat jelent meg, hivatkozva I. Szent István, I. Szent László és Könyves Kálmán törvényeire.

240 235 SZALAY László 1859. 455. 236 BEÉR János-CSIZMADIA Andor 1966. 234.; KARÁCSONYI János 1985. 158. 237 HOPP Lajos 1979. 860-861. Idézi Esze Tamást. 238 Uo., 860. 239 Uo. 240 R. VÁRKONYI Ágnes 1989. 327. 171