Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

A zsinat összehívásáról előzően csupán Krmann Dániel tudott, ezért az egyház részéről február 27-i keltezéssel ő is szétküldte ugyanarra a zsinatra a meghívókat.

225 A zsinatot a Liptó vármegyei Rózsahegyen 1707. április 3-10-ig tartották. Négy egyházkerület világi és egyházi elöljárói voltak jelen, Gömör és Kishont, Torna, Borsod, Heves (és Külső-Szolnok) vármegyéből és az ottani városokból, a többi vármegyéből csak néhány gyülekezet képviselője.

226 Legtöbb esperesség a következő két püspök kerületéhez tartozott: 1.) Zabler Jakab szuperintendenshez a sárosi, szepesi, zempléni, abaúji, ungi, beregi, ugocsai, szatmári és bihari, 2.) Pilarik István szuperintendenshez a zólyomi, honti, nógrádi, turóci és barsi esperesség.

227 Az evangélikus templomban br. Petrőczy István generális, szenátor üdvözölte a zsinaton megjelenteket, és mondta a megnyitó beszédet. Utána Pilarik István püspök, majd Jánoky Zsigmond szólt a napirendről és az indítványokról. A belső rend és fegyelem tekintetében zilált helyzetbe jutott egyház „új életre hívása" és a pietista mozgalomra adandó válasz volt a két legfontosabb vitatéma.

228 Az utóbbi a szabadságharc ügyével is kapcsolatba került. Ugyanis a német földön induló és terjedő pietizmus követését a zsinaton megjelent küldöttek többsége elvetette, mivel annak ХП. Károly svéd király is az ellenzője volt. A svéd királlyal a magyarországi evangélikus státus már 1705-ben kapcsolatra jutott. Anyagi segítést várt tőle. Azért is foglalt állást most a pietizmus ellenében, hogy a rokonszenvét még inkább elnyerje. A Konföderációnak pedig a szabadságharc további eredményei érdekében lett volna szüksége a magyar-svéd szövetségre. Végül is Rákóczi Habsburg-ellenes tervezett szövetsége ХП. Károllyal nem valósult meg. Viszont a zsinat egyházi eredményességét 25 határozati pont (közöttük az eperjesi Collegium Rákóczyanum egyetemi rangra emelése) igazolta, amelyek a szabadságharc végéig voltak érvényben. (A rózsahegyei zsinat határozatait az 1715: XXXI. te. érvénytelenítette.

229

) A reformátusok Átfogó zsinat helyett a reformátusok egyházmegyénként tartottak vallásügyi tanácskozást. Amíg 1705-ben 4, 1706-ban már 8, 1707-ben 9 esperesség szervezeti megújítása, illetve esperes választása alkalmával rendeztek egyházi gyűlést.

230 1708-ban két püspökség tartott szervezeti és hitmegerősítő tanácskozást. 225 Uo., 375. Fabiny Tibor Krmant ír, Zsilinszky Mihály Kermannt. SPANGAR András 1734. 81. Ellenszenvesen ír róla. 226 HAZSLINSZKY Rezső-LISZKAY János 1903.416. Zemplén és Sáros vármegyét a státus részéről az evangélikus Szirmay Miklós és Brezinai János képviselte. KORBÉLY Géza 1906. 320. 227 ZSILINSZKY Mihály 1907. 240. 228 Uo. 229 ZSILINSZKY Mihály 1907. 248.; FABINY Tibor 1980. 377. Szól az evangélikusok kétarcúságáról is, amelynek a kifejtése most nem feladatunk. 369-374. KÓNYA Péter 2001. 159. 230 GYREEL Klimó Pál-féle református irattöredék. Hónap, nap és hely feltüntetése nélkül. 169