Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

összefüggésben kényszerű és okos kompromisszumnak is tekinthető, addig Rákóczi valláspolitikája vallási meggyőződésből eredt.

127 A szécsényi országgyűlésen megnyilvánuló, Rákóczi tevékenységére jellemző vallási türelem láttán ekképpen vélekedett egyik, XIX. századi történészünk: „A fejedelem mindenekelőtt a vallásügyet nagy eszélyességgel (= hozzáértő türelemmel) intézi el "

m Másik, XX. századi méltatója széles összefüggéseket feltárva az alábbi módon vélekedett: Nem elégséges a Rákóczi-szabadságharc valláspolitikájának magyarázatául a fejedelem lelkivilágát értelmezni, sem... csupán a „szembenálló erők kényszerű kiegyezése "-ként elkönyvelni... A nyugat-európai különböző irányzatok kimunkált vallási türelmi gondolata, a szabadságharcot szolgáló érdekegyesítés katonai-politikai követelményei és П. Rákóczi Ferenc személyisége mellett fokozott figyelmet kell szentelnünk a XVI-XVII. századi erdélyi politikában kialakult vallási türelmi hagyományoknak is.

129 Ez a négy tényező összefügg, és kölcsönhatásban áll. Az országgyűlés törvénycikkei a gyakorlatban mutatták meg érvényességüket és hatásukat (Néhány példát már a fentebbi fejezetekben is láthattunk.) A szabad vallásgyakorlat új eredményei A szécsényi országgyűlés végzéseit vagy törvényeit október 22-ig a vármegyék törvényhatóságai írásban is megkapták. A végzés kiküldésével egyidőben hozzáfogtak megbízásuk ellátásához a vegyes, vagy intézkedő, vagy kiküldött, vagy vallásügyi bizottságok, biztosok is (Commissarius Deputatus vagy Exmissiorum Commissariorum). Elsőként még az országgyűlés napjaiban az összegyűlt protestáns rendek által benyújtott követelések 14 pontos elvi és 27 településre vonatkozó tételeit vizsgálták, véleményezték. A 14 pont a törvénycikkekben összevontan meg is jelent, ellenben a helységekre szóló templom, iskola és egyéb igény a szintén Szécsényben megfogalmazott és szeptember 23-án a katolikus rendek válaszával felsorolt tételek egybevetését vonta magával.

130 Kassa, Eperjes, Lőcse, Késmárk, Bártfa, Szeben, Gyöngyös, Nagy-Bánya, Felső-Bánya, Szatmár, Rozsnyó, Libet-Bánya, Breznó-Bánya, Beszterce-Bánya, Zólyom, Selmec, Körmöc, Béla-Bánya, Baka-Bánya, Új-Bánya, Korpona, (Német)lipcse, Lipcse, 127 Uo., 316. 128 HORVÁTH Mihály 1872. XX. 129 LADÁNYI Sándor 1980. 314. Az erdélyi utalás az 1558. március 27-i tordai országgyűlésen elfogadott vallásszabadsággal kapcsolatos. 130 LESKÓ József 1907. 283. 26., 389. 27. A vegyes bizottságok a protestáns és katolikus beadványokra csak október 2., a törvények szentesítése után válaszoltak. A legbővebb eló'terjesztés Kassára, Gyöngyösre és Nagy-Szombatra vonatkozott. A gyöngyösi teljes előterjesztésre vö.: KLIMÓ Pál 1891, 9-13. 152