Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

képpen azáltal, hogy idegenek igája alá jutott. Gondolatát Istenhez könyörgő fohásszal folytatta: „ Cselekedeteinket igazgassad, karjainkat erősítsed, fegyvereinket élesítsed, hogy kegyes akaratodat teljes erővel követhessük. Adj Uram (Vezéreinknek) bölcsességet, ...a hadakozásokban bátorságot... Környékezd meg Uram Isten Táborainkat... Legyen a Te Angyalod őrzőnk és kalauzunk a harczolásban... A Te igazságodat megőrizvén csendességben és békességben a mi útaink igazgattassanak..."

19 Jellege felekezetközi, a vallási türelem gyakorlatát szolgálta. Rákóczi a politikai és hazafias buzdítást imádság-keretbe foglalta. Felolvasását a kuruc ezredekben kötelezővé tette a szabadságharc egész ideje alatt.

20 II. Rákóczi Ferenc az 1703. július 18-i, (Vásáros)naményban keltezett, a vármegyékhez szóló pátensével a nemességet, - az augusztus 28-i vetési pátensével a jobbágyokat hívta seregébe, és állította a haza szolgálatába. Az 1703. június 7-i előkeltezéssel 1704 elején közölt „Recrudescunt" kezdetű kiáltványával pedig a világ népei elé tárta háborújának indító okait és elérendő céljait.

21 Mindezek szinte a szabadságharc végéig megadták cselekvésének irányait. Most azonban nem ezek kerülnek a figyelem középpontjába, hanem a témához leginkább kapcsolódó, Miskolcon, 1704. január 27-én közzétett vallásügyi pátense.

22 Már a „Recrudescunt" kezdetű manifesztum 16. pontja rámutatott arra, hogy miként van jelen a szabadságharc céljaiban a sérelmek között a vallásügy: „Bizony a vallás háborgatása, amelyet mind az ország, mind az impériumi törvények helyben hagytanak, hogy azzal a megrontott haza szabadságát csúfolhassák. "

23 A miskolci vallásügyi pátens kiadását egy bécsi koholmány mielőbbi cáfolata is indokolta: 1704 elején elterjedt a hír egy, a magyar nép nevében (Rákóczi által?) összeállított 60 pontos, a nemzeti sérelmeket felsoroló listáról. A 26 oldalnyi követelés több pontja ténylegesen szerepelt a protestánsok részéről, például legyen felekezeti egyenlőség a hivatalviselésben és az ünnepek megtartásában; szabad letelepedés és lelkész választás; a jezsuiták kiutasítása az országból; elvett birtokok és templomok visszaadása.

24 A buktatója abban rejlett, ha a 60 pontos manifesztum valóban Rákóczi fogalmazása vagy utólag kinyilvánított követelése, akkor a Bécs által a magyarországi lázadó parasztok vezérének kikiáltott fejedelemből a protestánsok vezére válik, és a szabadságharca a vallásháború színezetét ölti.

25 19 THALY Kálmán 1866. XXIV. Rákóczi több imádságot is írt. 20 HOPP Lajos 1979. 829.; FÜLÖP Lajos 2004. 59. 21 ACSÁDY Ignác 1898. 572.; ASZTALOS Miklós 2000. 151. 22 MOL G. 15. A Rákóczi-szabadságharc levéltára. II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára. A.2.

1. 7-8. Patens ex Miskolcz. Részletesen elemzi FAZEKAS Csaba 2004. 63-76. 23 BALLÁ Antal 1935. 90-92. 24 MÁRKI Sándor 1907. 303-304. 25 Uo., 1907. 305. 136